Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Dr. Környei Attila: Gróf Széchenyi István gondolatainak gyűjteménye (Buday Miklós)

ARRABONA 37.1999. RECENZIÓK Ez nem újkeletű felismerés, hiszen e probléma oldására sokan megkísérelték irodalmi vagy tudományos munkán keresztül egy-egy részét az életműnek közreadni. A gondolatgyüjtemény műfaján belül csak pár kiemelkedő példára hivatkoznék, melyek mind nagyon mély belső indíttatásból születtek, és jelentős társadalmi igényt elégítettek ki. - Ismert és közkedvelt volt a hűszas években a Széchenyi igéi (Bp. 1921. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.) c. könyvecske Szegfű Gyula bevezetőjével, - Dr. gróf Klebelsberg Kuno ajánlásával az 1926-ba megjelent Fekete JózsefVáradi József: Széchenyi vallomásai és tanításai (Bp. "Studium" kiadása) négy kiadást is megélt. Az utolsó a Széchenyi Társaság hasonmás kiadása a bicentenárium alkalmából. - A Balaton Akadémia könyvek sorozatában 17. szám alatt "Az élő Széchenyi" címmel Kellermayerné Horváth Ildikó válogatása jelent meg. Ebben a sorban korunk legjelentősebb kötetei Környei Attilától származnak, aki megnyitása óta (1973) igazgatója a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeumnak, és napi kapcsolatban van a Széchenyi életművel, a családdal, relikviákkal, kutatókkal, és a Széchenyit tisztelő személyekkel. Lapozgatva a könyvet és olvasgatva az idézeteket felelevenedettbennem a régi Széchenyi Kör-i összejövetelek hangulata. Akkor még törvényen kívül alkottunk egyesületet és kerestük a Széchenyi Baráti Kör legális megjelenési formáit, kapcsolatait, jelképeit. Kiállításokat, vetélkedőket szerveztünk, zászlóterven vitatkoztunk. Egyik alkalommal jelmondat-választás volt napirenden. Környei Attila gyűjtötte akkor is össze azokat a rövid idézeteket, melyek alkalmasak lehetnek egy magunkfajta közösség számára jelmondatul. Ebben az időben a stenciles sokszorosítás szigorúan ellenőrzött tevékenység volt még. így sokszor nem adódott más megoldás, minthogy 6-8 példányonként indigóval kellett többször legépelni ugyanazt a szöveget, hogy az a 60-70 ember, akik e célból Budapesten összejöttek láthassák a választásra javasolt idézeteket. Hozzám egy alig olvasható példány került - még ma is megvan - s emlékszem nem csak a mondatok értelmével, hanem a másolat minőségével is meg kellett küzdeni. Talán itt kezdődött Környei Attila gyűjtőmunkája, talán még korábban - nem kérdeztem tőle, de biztos szerepet játszott ezen munka közreadhatóságához az is, hogy gyakran fordultak hozzá tanácsért a közösségek képviselői-, a közélet szereplői közül azok, akik mondanivalójukat, szándékukat Széchenyi gondolattal kívánták megerősíteni. Magángyűjteménye szisztematikus munkával kiteljesedett a bicentenáriumra megjelenő gyűjtemény kiadásával. Ma ez már történelmi kérdés, kevéssé érdekes. De fontos a mű, és az az érzékenység és szemlélet, mellyel a hatalmas életműből kiemelte ezeket a gondolatokat. Aki gyűjt, az megismer. Képessé válik arra, hogy összehasonlítson, megkülönböztesse egyiket a másiktól. Szinte mindegy, hogy mit gyűjt valaki, papírszalvétát, gyufacímkét, könyvet, kéziratot, autogramot, érmet, műalkotásokat, kártyanaptárt, telefonkártyát, bélyeget, kifinomulttá válik tárgykörében és elválasztható a kommersz az unikálistól. Ez a kiadás dr. Környei Attila gyűjteményének egy része. A Széchenyi gondolatvilág megismerési igénye hivatássá erősödött, és megtalálta annak módját és formáit, hogy mindezt érzékenyen kezelje, és átadja. 454