Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Muzeológia – Restaurálás - Tury Mária: Két Schaller portré

ARRABONA 37.1999. MUZEOLÓGIA - RESTAURÁLÁS Schwarzenberg e portréja eredetileg a régi győri városháza tanácstermében függött... háromnegyedalakban, teljes vértezetben, marsallbotot tartó baljával posztamensre támaszkodva, jobbjával a háttérben ábrázolt városra mutatva jelenik meg. A kép II. Rudolf császár udvari festőjének, Hans von Aachennek az osztrák hadvezérről 1599 körül készült, egészalakos arcmásának redukált formátumú másolata, amely festésmódjában is követi mintáját s csupán néhány tárgyi részletben tér el attól (az utóbbin a posztamensen állott az ábrázoltat megnevező felirat, amit Schaller a figura mögé állított piramisra helyezett, valamint kicserélte a vár visszavételének ábrázolását a XVIII. századi Győr látképére s némileg változtatott a kéztartáson is)." (Székely 1998. 61-62.) Schaller István (1708 -1779): Pálffy Miklós 1762 (Fotó 4.) Olaj, vászon, 122 x 92,5 cm Xántus János Múzeum, ltsz.:K.55.180.1. Jelzett a vászon hátoldalán: St: Schaller. Pin: Jaur: Anno. 1762. (Fotó 6.) "A háromnegyedalakos portrén Pálffy Miklós csákóra vágott, arannyal hímzett világoskék mentét visel s hozzá vörös palástot. Bal kezét felemeli, jobbjában fokost tart. A hátteret balra oszlop, jobbra csatajelenet tölti ki." A kettő között és a csatajelenet fölött a festmény felső negyedében zöld függöny látható. "Az előtérben álló kőposztamenst a Pálffyak címere ékesíti. A ... mű a győri városházáról való. Kisebb eltéréseket leszámítva e kompozíció ismétlődik a Xántus János Múzeum másik két Pálffy portréján is, amelyek a győri vármegyeházáról illetve a győri bencés gimnázium gyűjteményéből származnak. A portrék prototípusát Stechenich János nagyprépost 1751-ben hozta Győrbe a Pálffyak vöröskői várából, miután a város "irigy német lakossága" eltüntette az évenkénti megemlékezéskor használt Pálffy-képmást, mely előtt a magyar polgároknak tartottak anyanyelvű prédikációt." (Székely 1998, 61.) A XVIII. század közepén a legjelentősebb dunántúli mester Schaller István volt. "Győrben, majd Sopronban élt és dolgozott s a Dunántúl templomaiban és kastélyaiban festett freskókat és oltárképeket. Nem volt kisebb tehetség, mint a néhány évtizeddel fiatalabb Dorffmeister István, akinek híre s rendkívüli termékenysége részben elhomályosította Schaller nevét. 1708-ban született Győrben. A harmincas-negyvenes években Bécsben tartózkodott, nyilván Bécsben tanult. 1736,1737,1741-ben említik a bécsi anyakönyvek újszülött gyermekeinek halála alkalmából." (Garas, 1955.67.) 1757-ben győri festőként szerepel, ismertebb művei Győrben az orsolyita Szent Anna templom mennyezet festménye, az Apátúr-ház refektóriumának falfestményei, a Magyar Ispita templomának Szentháromság oltárképe, a Xántus János Múzeumban őrzött Szent Angéla oltárkép és a most felfedezett két hadvezér portré. 1766-ban Sopronba költözik, ahol 1779-ben hal meg. Két fia, Mátyás és János Sopronban folytatják mesterségét. 394