Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Kovács Imre Endre: Simon Vince (1813–1884)

ARCKÉPEK ARRABONA 37.1999. küldte a rend fiatal tagjait a budapesti egyetemre magasabb kiképzés végett. Tanulmányi eredményeiket állandó figyelemmel kísérte, jutalmak, pályadíjak kitűzésével serkentette őket még nagyobb teljesítményekre. (Galgóczy 153., Kovács 43-48.) A tanárok mellett gondolt a - főleg szegénysorsú - tanítványokra is. Egy korabeli hírlap többek között ezeket írta róla: "Jánosházán két moldvai magyart (csángót) neveltet, Keszthelyen, hol 7, és Szombathelyen, hol 12 tanár működik, szegény tanulókat részint pénzzel segélyez, részint élelemmel láttat el, - azonkívül minden szerzetház a helybeli mesterlegényeket segíti s a szegény utasokat étellel ellátja." (Vasárnapi Újság, 1864.) Gondossága az egyházi épületekre is kiterjedt. A csornai prépostsági templomot nagy költséggel restauráltatta. A csornaival 1802-ben egyesített türjei prépostság középkori templomának stílszerű restaurálására a soproni Storno mester már elkészítette a tervet. A prépost közbejött váratlan halála miatt azonban megvalósítása akkor elmaradt. (Galgóczy 154.) 4. A szerzetespapi és tanári hivatás mellett, már szinte gyermekkorától kezdve érdeklődött a mezőgazdaság iránt. Szülővárosában nagy hatást gyakorolt rá a keszthelyi Georgikon és a Festetics család virágzó uradalma. A gazdatiszti, intézői munkakör is vonzotta. Ezért felnőtt korában, a lelkiismeretes tanítás és lelkipásztorkodás mellett rengeteget kísérletezett kutatott, és főleg írt, hogy a fejlett európai országoktól nagyon is lemaradt magyar mezőgazdaság termelési és hatékonysági szintjének emeléséhez, tehetségéhez mérten, maga is hozzájáruljon. A Győrvidéki Gazdasági Egyesületben és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben kifejtett tevékenységéről a bevezetőben röviden már szóltam. Időrendben ezeket megelőzte az 1840-ben alakult Vasmegyei Gazdasági Fiókegyesület, melynek Simon Vince 1848-ig, két választási szakaszon át, egyhangúlag választott "titoknoka" - más elnevezés szerint "tollvivője" volt. Harminc évvel később pedig azok között, akik az egyesület 1878. évi újraalakulásában a főszerepet vitték, ott találjuk az akkor már csornai prépost Simon Vince nevét. Gyöngyösi Pál csornai prépost 1856-ban Simon Vincét nevezte ki a rend birtokainak jószágkormányzójává. Nagy feladat várt rá. Végre kellett hajtania a gazdasági rendszerváltást, melyet különösen a jobbágyság felszabadítása következtében megszűnt úrbéri munkaerő pótlása és az elavult gazdálkodási módok helyett korszerű belterjes gazdálkodás bevezetése tett sürgősen szükségessé. Simon Vince nagy elméleti és gyakorlati felkészültsége birtokában fogott hozzá új munkájához, melynek gyakorlati eredményei hamarosan megmutatkoztak. Ennek illusztrálására álljon itt egy korabeli szemtanú, Galgóczy Károly beszámolója: "Én 1857-ben, midőn a szép Rábaközt, mezőgazdasági tekintetben megszemléltem és beutaztam, épen jószágkormányzói állásának kezdetén, voltam Csornán több napig vendége. Ekkor már a prépostság csornai külső majorjában repczemivelésre volt megvetve a váltógazdaság kezdete, a jobbféle gazdasági gépek alkalmazásban állottak; - intézkedés volt téve, hogy a birtok arányához, tulmennyiségü. természetes kaszálókból szántás alá fogassék, a mi arra alkalmatos, a többinek különösen csatornázásokkal s kiszárításokkal 341