Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Kovács Imre Endre: Simon Vince (1813–1884)

ARRABONA 37.1999. ARCKÉPEK Gazdasági működésénél is maradandóbb volt szellemi kulturális tevékenységének hatása. Közel negyedszázadon át állt a Csornai Premontrei Prépostság élén, mint a rend legfőbb elöljárója. Kormányzása idején a rend nemcsak gazdaságilag erősödött, hanem az általa vezetett gimnáziumokban kifejtett tanító-nevelő munkájával a nemzet szellemi gyarapodásához is nagy mértékben hozzájárult. 1. Simon Vince 1813. július 14-én született Keszthelyen, Simon János és Szita Júlia, derék kézműves szülők gyermekeként. A keresztségben apja után a János nevet kapta, a Vince nevet, a hagyományokhoz híven, szerzetbe lépése napján vette fel. Első tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Veszprémben folytatta. A felsőbb gimnáziumi osztályokat a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte kitűnő eredménnyel. Vallásos szülei papi pályára szánták az élénk eszű, tehetséges fiút. Ezért örömmel fogadták döntését, amikor tehetségét és hajlamait követve ő maga is a szerzetestanári hivatást választotta és 1832. szeptember 25-én a Csornai Premontrei Kanonokrend tagjai sorába lépett. Négy évig tartó teológiai tanulmányait Győrött végezte. 1836. augusztus 15-én tette le a szerzetesi örökfogadalmat. Pappá szentelését követően 1837. július 6-án tartotta újmiséjét. Előbb Csornán mint konventtag teljesített szolgálatot s készült tanári hivatására. Szaktárgya a magyar nyelv és irodalom lett, de teológiai tudását is kamatoztatta. Mint nagy műveltségű pap, előbb a szombathelyi egyházmegyében, majd 1865. február 18-tól Győrött volt a püspöki szentszék ülnöke. Egy évi csornai szolgálat után Gyöngyösi Pál csornai prépost 1838-ban Keszthelyre, majd 1840-ben Szombathelyre küldte őt gimnáziumi tanárnak. Tizenhét évre terjedő tanári működésében a tanítványaihoz fűződő kapcsolatát mindig meleg szív és nevelői tapintat jellemezték. Módszerét a világos, egyszerű és tiszta beszéd, a témának megfelelő ékesszólás tette eredményessé. Tanítványai valósággal bálványozták. Atyailag szelíd bánásmódját, önzetlen hazafiságra buzdító beszédeit évtizedek múlva is hálás szívvel emlegették. A szerzetestanári pályát valóban élethivatásának tekintette és ehhez mindvégig hű maradt. Nemcsak saját tanári működése tanúsítja ezt, hanem évtizedekkel későbbi munkássága is, amikor mint csornai prépost, rendjének élén arra volt hivatva, hogy a rend iskoláit, tanárainak kiképzését a kor színvonalára emelje és azon megtartsa (Gaigóczy, 150.) Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye 1884. évi nekrológjában ezt a jellemzést adta róla: "Nemeslelkü emberbarát, hosszú ideig a magyar irodalom lelkes tanára, a tanügy bőkezű Maecenasa, páratlan rendfőnök, jó gazda, példás életű pap, a közügyek lelkes bajnoka és kitűnő hazafi volt. Erdemeinek elismeréséül Ő Felsége a jeles Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki, s egyesületünk is a közgyűlésen egyhangúlag tiszteletbeli tagjául választotta..." 2. Az 1848-iki szabadságharc mozgalmai Szombathelyen találták őt. Amikor Vidos József megalakította a vasmegyei nemzetőrséget, Simon Vince mint katolikus pap az elsők között sietett a haza védelmére lelkesítő, bátorító beszédeivel és a tábori 338