Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Arcképek - Kovács Imre Endre: Simon Vince (1813–1884)
ARCKÉPEK ARRABONA 37.1999. lelkészi szolgálat vállalásával. E szolgálat egy epizódjáról számol be egy 1848. július 30-án kelt levél: "...reggel 7 órakor Simon Vince kat. tábori lelkész istentiszteletet tartott." Egy hónappal később, Seper Lajos kapitány Inkén 1848. augusztus 30-án kelt és a vasi nemzetőrsereg 8. századától az ezred parancsnokságának tett jelentésében ezt írta róla: "Simon Vintze tábori papunk Nemesdéden terhes betegségben fekszik, s a haldokláshoz közel van... Szükséges tehát Hollán Adolf főorvos urat Nemesdédre átküldeni, hogy a nevezett beteg minden orvosi segély nélkül elveszni ne kéntelenittessen." Súlyos betegségéből, úgy látszik, hamarosan kigyógyult, mert szeptember elején már erkölcsi bizonyítvány kiadásáért folyamodott. A Közoktatási miniszter ugyanis a tervezett tanügyi reform során a középtanodák számát 10-re kívánta csökkenteni. A már tanító tanároknak is újra kellett pályázniók, hogy állásukban megmaradhassanak. Ezért Simon Vince 1848. szeptember 7-i folyamodványában a Vasmegyei Bizottmánytól erkölcsi bizonyítvány sürgős kiadását kérte, hogy pályázatát az október 1-i határidő lejárta előtt benyújthassa. A Bizottmány a kért bizonyítványt készséggel megadta, mivel a folyamodó Szombathelyen már nyolc év óta "a szülék tökéletes megelégedésére... és a jó ifjak kimivelésére sikerdúsan tanított". Ezenkívül "a nemzetőr seregnél lelkészi szolgálatokat tévé... jelenleg is a hazának azon őrseregnél nem kis szolgálatot tesz". Egyéb, nem fegyveres szolgálatra is mindig készen állt. 1848. október 10-én a szombathelyi polgármester a közgyűlésen bejelentette, hogy Teodorovics horvát tábornok jelentékeny seregével átlépte Vas megye határát. Hogy a város lakossága az ellenség közeledéséről hiteles értesítést nyerhessen, a kőszegi és csepregi utakra a város rendkívüli közgyűlése megbízásából futárokul küldték ki Simon Vince premontrei tanárt és Nedvig Ferenc városi képviselőt. Szerencsére a tovább vonuló horvát sereg Szombathelyt ezúttal elkerülte . Ha úgy adódott a helyzet., írásbeli híradással is szolgált. 1848. .szeptember 5-én "BBerényből" írt levelében tájékoztatta Csányi László kormánybiztost Jellaciö bán hadmozdulatairól, melyekről ő maga a helybeli postán értesült. Hat nappal később, szeptember 11-én Jellacic valóban átlépte a Drávát s megindította támadását Magyarország ellen. A szabadságharcban való részvétele miatt a későbbiekben sok zaklatásnak volt kitéve, de mivel fegyveres szolgálatban nem vett részt, a börtönbüntetéstől megmenekült. Nem úgy mint két rendtársa, Laky Demeter nemzetőr kapitány és Sebesy Kálmán nemzetőr főhadnagy, premontrei tanárok, akiket elfogatásuk után 1849. október 15-én nyolc évi, vasban töltendő várfogságra ítéltek. Ebből négy évet le is töltöttek és csak 1853. október 15-én szabadultak amnesztiával. Simon Vince viszont már 1850-től kezdve ismét taníthatott a szombathelyi gimnáziumban. Az őt ért zaklatásokat "nemcsak önmegtagadással; tűrte e gyászos korszakban, hanem Greguss Ágosttal való ismeretsége folytán, számos derék hírlapi czikke által lelkesíté honfitársait a hazafias kitartásra". 3. A tanári munka mellett Szombathelyen két ízben bízták rá a házgondnoki teendőket is. Először az 1844/45-ös tanévben, majd 1855 őszi hónapjaiban. Hamarosan azonban még nagyobb feladat várta. 1856-ban a rend főnöke a rend összes 339