Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. délután is tart némellyekkel Rajzoló Órát, de tsak ollyanokkal a' kik néki egy Délutánra 10. Xkat fizetnek". 2. "A! Rajzoló Oskola Bizonyság Leveleket Inassainknak 4-5. Fkért osztogatja, még pedig minden külömség nélkül, t. i. akár szorgalmatos volt valamellyik, akár nem, tsak néki az 5 fkát megadgya; a' honnénd gyakoran következik, hogy a' Rajzolásban a' legtudatlanabb is, ha megfizetheti a' Bizonyság Levélért kívánt Taxát könnyen felszabadul, és, az ollyanokkal mind nékünk Mestereknek nagyobb a' Veszödtségünk, több Tartásókért Veszteségünk is, mind pedig átaljában Mesterségünk is az illy rossz rajzolok miatt a' szüntelen való emelkedése helyett, inkább alá szállani szükségesképen szokott". Mindezek után a céhmesterek arra kérik a tanácsot, hogy "méltóztassa Hyeronimi Otto Rajzoló Mesternek Törvényes Hatalmánál fogva megparantsolni, hogy Inasainkat Vasárnapi Délutáni időkben is tartson Órákat, és mivel a' mi időnkben az Attestátumért semmit sem kellett fizetni; az általa 4-5 fkig felemelt nagy Taxának megvevésétől ötét eltiltani; egyéberánt pedig ha tsak ugyan valamelly Taxa mostan talán ujjabb Felsöbbségi Rendelésekből ötét illetni, azt Birói képen meghatározni; azt azonban néki semmi módon megnem engedni, hogy a' Vasárnapi Délutáni Órákért Inassainktúl 10 xkat vehessen; mert sokszor megtörténhetik, söt tapasztalásunkbúi tudjuk is, hogy sok szegény Inasnak nem lévén annyi Tehetsége is, hogy néki minden Vasárnap Délután 10. Xkat megfizethessen, pénz nélkül pedig elmenni nem bátorkodván, elmaradoznak, s' igy a' Rajzoló Mesternek igazságtalan Zsarolása miatt sok jeles Mesternek termett, tsak a' Középszerűségnél kintelenitetik maradni, a' mi minden egyes ifjúnak magának, de az egész köztársaságnak is Kárára valék" . A beadvány meglehetősen rossz fényt vet Hieronymire, aki ezek szerint hivatását gátlástalan nyerészkedésre használta fel. Tettét tovább súlyosbítja, hogy mint alább látni fogjuk - a céhek egyébként is hajlamosak voltak elszabotálni a rajzoktatást: most viszont, amikor az inasok végre járnának az iskolába, maga a tanár gördít ez elé akadályokat. Az ürügy egyébként, amit Hieronymi felhasznált, már bizonyos hagyományokra tekinthetett vissza Győrött: 1816-ban a német fazekasok azért nem járatták inasaikat a vasárnapi iskolába, mert az oktatás egybeesett a hittannal s ez utóbbit a derék mesterek fontosabbnak ítélték (Bedy 1930,24). A magisztrátus augusztus 6-án tárgyalta az ügyet s úgy határozott, hogy meghallgatja a másik felet is: a folyamodást megküldi Hieronyminek nyolc napon belüli válaszadás kötelezettsége mellett . A kínos helyzetbe került rajztanító jobb híján időhúzással próbálkozott s az asztalosmesterek folyamodását válasz nélkül visszaküldte a tanácsnak, arra hivatkozva, hogy "az vele nem az illetékes felsőbbség útján közöltetett". A visszautasítás, amely ráadásul sértő módon megkérdőjelezte a tanács illetékességét is, általános nemtetszéssel találkozott. A városatyák augusztus 17-én szigorú vizsgálatot s Hieronymi válaszát követelve Dreschmitzer József tankerületi főigazgatóhoz fordultak , aki azonban az ügyet december 30-án a Helytartótanács felé továbbította . A legfőbb kormányszék 1828. január 22-én külön-külön értesítette döntéséről az érintetteket, amelyben az asztalosmesterek panaszát mindkét pontban jogosnak találta: elrendelte a vasárnapi rajzórák 9-12 óra közötti megtartását illetve a bizonyítványok hivatalból 281