Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. fesszor, a királyi Építési Igazgatóság Rajzcenzúrája ülnökének (Zeichnungs Professor, und Beisitzer der Zeichnungs Censur im königl. Baudepartment) még 1814-ben, bizonyára egy korábbi pályázat kapcsán kiállított bizonyítványát , aki a Bartenstein bemutatta rajzokat - egy biverzális épülettervet, egy ívesállást, egy rómaiés egy korinthoszi oszloprendet valamint egy virágot ábrázoló darabot - értékelve a tisztán kihúzott körvonalakat és a jó árnyékolást emelte ki. 2. A székesfehérvári báró Davidovich sorgyalogezred nevelőotthonában - amíg az a városban volt - a növendékeket térképészeti-, erődítéstani-, szabadkézi-, alak- és geometriai rajzra tanította. Tevékenységének sikerét jelzi, hogy császári s királyi főhercegek és több más fő generálisok is tetszéssel fogadták növendékeinek rajzait. Mindezt egy újabb bizonyítvány is igazolta, amelyből az is kiderül némi többletinformációként, hogy 1814-ben, az intézmény elköltözésének évében már második esztendeje tanított méltányos fizetés ellenében Bartenstein, általános megelégedés közepette. 3. Egyben biztosítja az Igazgatóságot, hogy a székesfehérvári magisztrátus, ha szükséges, igazolni fogja kifogástalan, erkölcsös életmódját. Végre negyedszer a birtokában lévő számos akadémiai rajzot említi, amelyek csak kevés rajziskolában állnak rendelkezésre, s amelyek különösen hatékonnyá tehetik oktatói munkáját. Adolph Adam Sperke rajztanár három pontba foglalta össze azokat az okokat, amelyek kérése kedvező elbírálását indokolhatják . 1. Már két éve oktatott rajztanári minőségében Selmecbánya szabad s királyi bányavárosban, szorgalmas munkával, mint azt Cselko Miklós helyi igazgató és városi szenátor bizonyítványa is tanúsítja. 2. Az állásnak megfelelő képzettségét a bécsi császári és királyi művészeti akadémián, kilenc éven át folytatott tanulmányaival szerezte meg . 3. Reményei szerint a mellékelt rajzok egyértelműen bizonyítják, hogy a legfelsőbb parancsnak megfelelően a leghasznosabb szolgálatot teljesíti az állam javára. Ráadásul mind a magyar, mind a német nyelvben jártas. A fentebb említett Cselko-féle bizonyítvány további adalékokkal is szolgál Sperke személyéről . Az eredeti irat 1818. január 13-án kelt s célja Sperke Selmecbányán betöltött rajztanári állásának véglegesítése volt: a Helytartótanács ugyanis 1816. április 30-án azzal a feltétellel nevezte ki, hogy a félév végén mind az általa, mind pedig a tanítványai készítette mintarajzokat bemutatja. Ennek a legnagyobb pontossággal eleget is tett 1816. szeptember 6-án, továbbá 1817. április 7-én és szeptember 8-án is, ám a királyi építészeti igazgatóság cenzúra részlege a rajzokat mind ez ideig nem küldte vissza. Sperke azonban a bizonytalan helyzet ellenére megmaradt Selmecbányán és kötelességét továbbra is buzgón teljesítette. Egyébként bécsi származású, nős, két gyermek apja, és amennyire a hivatalos érintkezések során megtapasztalható volt, derék s tisztességes ember. Cselko igazgató e levelét megelőzően már 1817. november 10-én is alázatosan kérelmezte Sperke megerősítését. Erőfeszítéseit azonban úgy tűnik, nem koronázta siker: folyamodásának a városi kancellária jurátusa által készített másolatával Sperke immár a győri állásért pályázott. Franz Otto Hieronymi a szükséges tehetséggel megáldva és a szakmában szerzett ismereteire támaszkodva vette magának a bátorságot, hogy az állásért folyamodjon . Kérésének alátámasztására a legalázatosabban emlékeztetett egyrészt a Széchényi gróf alkalmazásában végzett rajztanári működésére; más( 273