Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK részt arraa tényre, hogy munkái, amelyek nem silányabbak az akadémiai festők alkotásainál, ritind Győrött - ahol egyébként már 18 éve adózó lakos -, mind né­hány más megyében közismertek. Beadványához mellékelte rajzművészetének próbadarabjait is, amelyekről mentegetőzve jegyzi meg, hogy az idő rövidsége miatt sietve készültek. Szavainak igazolására csatolta ezenkívül még gróf Széchényi Ferenc 1800. július 1-én kiállított bizonyítványának Győr város kancel­listája által hitelesített másolatát, amely szerint a gróf néhány esztendővel koráb­ban, ötnegyed éven át gyermekeinek rajztanáraként alkalmazta Hieronymit . A benyújtott anyagokat Szvoboda, az Építészeti Igazgatóság vezetője 1818. augusztus 8-án kelt jelentésében bírálta el. Az április 14-éig beérkezett pályázatok közül Franz Otto Hieronymiét egészen megfelelőnek ítélte ahhoz, hogy a kér­vényezett állást elnyerje. Bár a csatolt hat darab rajz nem tökéletesen tiszta és szorgalmatos, de a szabadkézi rajzok határozottak és néhány "jelentéktelen csekélység" kivételével helyesen kivitelezettek; az árnyékolás pedig félreismer­hetetlenné teszi az ügyes mesterkezet, amely megfelelő körülmények közepette többre is hivatott. A Bartenstein mellékelte öt darab, a pesti rajziskolában négy évvel korábban másolt próbarajz kapcsán leplezetlen iróniával jegyezte meg: érthetetlen, hogy miért ezeket, az ügyesebb rajziskolás szintjén mozgó darabokat küldte be, amikor számos olyan akadémiai, tehát magas színvonalú rajzzal ren­delkezik, amelyek állítólag kevés iskolában lelhetők fel. Ezek híján a beküldött darabokra, mint Bartenstein legjobb munkáira kénytelen tekinteni, amelyek azon­ban alkalmatlanok arra, hogy belőlük az ifjúság oktatásához szükséges tulajdon­ságokra következtessen. Schütz esetében - átlátva, hogy pályázatát inkább alacsony javadalmazása, mintsem Nagyvárad egészségtelen klímája motiválta ­jelenlegi posztján való megtartását és ezzel együtt fizetésének a kívánt mértékre való kiegészítését indítványozta; mivelhogy kevés az olyan használható egyéniség, aki elhagyná ezen általánosan hasznos tehetség mellett a tanári állást, hogy elfogadjon egy alacsonyabb fizetést. Sperke pályázatát, Bartensteinéhez hasonlóan komolytalannak találta: a beküldött két darab szabadkézi rajzból ugyanis nem lehet következtetéseket levonni építészeti ismereteire, holott a rajziskolákban ez utóbbi a fő tantárgy; ha tehát Sperke kérésének teljesítését fontosnak tartotta volna, akkor az építészetben és a polgári építőművészetben szükséges ismereteket több próbarajzzal kellett volna igazolnia . A végső döntés Szvoboda javaslatának megfelelően született meg. A Helytartótanács 1818. augusztus 25-én kelt kegyelmes rendeletével értesítette Győr város tanácsát Franz Otto Hieronymi kinevezéséről a megüresedett rajz­tanítói állásba s egyben meghagyta, hogy fizetését november elsejétől folyósítsák. A tanács mindezt tudomásul vette s utasította az Egyesített Adószedői és Kamarai Hivatalt a járandóság pontos fizetésére . A rajztanári fizetés (salarium) ekkor 350 forint volt évente, amelyet a Magyar Királyi Udvari Kamara 1824. október 27-én kiadott rendeletével a korábbi 300 forintra szállított vissza. A városi tanács döntése szerint e kegyes rendelet "a magisztrátus számára szigorú ahhoztartásul szolgál" s ennek megfelelően uta­sította az Egyesített Adószedői és Kamarai Hivatalt, hogy azt "a legnagyobb pontossággal betartani kötelességének ismerje" . Hieronymi 1825. április 30-án beadvánnyal fordult a Helytartótanácshoz, hogy az elveszett évi 50 forintot 274

Next

/
Thumbnails
Contents