Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. terveit elemezve tért ki Hieronymi festői tevékenységére. Ezzel kapcsolatban nem csupán az ismert adatokat foglalta össze újólag, hanem javaslatot tett a mester oeuvre-jének kibővítésére is, amennyiben az egykor a pannonhalmi bencések kolostortemplomában állott, majd a győri bencés templomba került Szent István felajánlja a koronát című képet, kérdőjelesen ugyan, de neki tulajdonította (Sajó 1996c, 198). Legutóbb Salamon Nándor foglalta össze a festő és rajzoktató Hieronymi Ottóról meglévő adatokat a kisalföldi művészeket bemutató lexikonában. Bedy Vince nyomán ismerteti rajztanári működését, és külön szól a Győri Nemesi Felkelés című alkotásáról, amelynek gyenge festői erényei miatt elsősorban dokumentumértékét emeli ki. Mihályi Ernő 1934-es tanulmánya nyomán két falusi oltárképét is említi: az 1825-ös pápateszérit - tévesen - és az 1812-es nyalkáit. Kérdőjelesen felveti, hogy talán ő volt Hieronymi Ottó Ferenc apja, bár a szócikkből nem derül ki, hogy e tény jelentősége miben is áll (Salamon 1998,124-125). A források Franz Otto Hieronymi életpályájának rekonstruálásakor három levéltár anyagait használtuk fel. A győri tankerületnek a győri püspöki levéltárba került iratait, azon belül is a rajziskolai fasciculusokat; az Országos Levéltárban a Helytartótanács elemi iskolákat felügyelő ügyosztályának (Departamentum Scholarum Nationalium) iratait; valamint a győri tanácsnak a Győri Városi Levéltárban őrzött különböző irattípusait (városi jegyzőkönyvek, folyamodások, fogalmazványok). A dokumentumok alapvetően Hieronymi rajztanári állásával s működésével kapcsolatosak, ám adatokat nyerhetünk belőlük anyagi helyzetére és családi viszonyaira vonatkozólag is. E források közül eleddig csupán a püspöki levéltárban találhatók kerültek feldolgozásra Bedy Vince tanulmányában, ám ennek szűkre szabott terjedelme nem tette lehetővé az anyag teljes mértékű feltárását. Hieronymi festői munkásságáról viszont az írott források elszórt adatai mellett máig fennmaradt - nem túl nagyszámú - művei is tanúskodnak, amelyek elemzése lehetővé teszi, hogy kijelöljük helyét korának magyarországi művészetében. Élete folyása Ruby Miroszláv volt az első, aki Hieronymit württembergi származásúnak írta, anélkül azonban, hogy megadta volna értesülésének forrását (Ruby 1894, 30). Állításában a későbbi kutatók sem kételkedtek s minden további nélkül átvették azt. Munkánk során azonban nem találtunk a württembergi származás tényét igazoló forrásadatot, .amelyet ekként kénytelenek vagyunk fenntartásokkal kezelni. A legkorábbi Hieronymit említő forrás házasságlevele, amelynek másolatát felesége mellékelte egy 1829-es beadványához. Az 1796. február 7-én kelt okirat festőművésznek (Kunstmahler) titulálja az akkor 28 esztendős, nőtlen Franz Otto Hieronymit, aki Wiedenben , a 241. szám alatt lakott; a menyasszony a szintén helybeli, az ugyancsak a 241. szám alatt lakó 18 éves Vincentia von Mansvet. A frigy tanúi Peter Baldenbach császári és királyi éremvésnök (k. k. Münz Graweur) valamint Franz von Seydel császári és királyi kancellista (k. k. Directorial-Hofkanzéllisten) voltak . 267