Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Székely Zoltán: HIERONYMI OTTÓ FERENC (1766/68-1829) Adalékok Győr festészetéhez és rajziskolájának történetéhez a XIX. század első harmadában Győr festészetének barokk kori történetéről viszonylag széleskörű ismeretekkel rendelkezünk a több mint száz esztendeje folyó hely- s a később hozzá kapcsolódott művészettörténeti kutatómunkának köszönhetően. Emlékeiről s ezek alkotóiról számos, elemzéseikben is sokrétű publikáció jelent meg, amelyekből a XVII-XVIII. századi Győrt jellemző élénk művészeti tevékenység képe bontakozik ki. Ám arról, hogy ez miként élt tovább - ha egyáltalán továbbélt - a XIX. század első felében, nos erről szinte semmit sem tudunk. E korszak győri művészete mondhatni teljesen ismeretlen, emlékei publikálatlanok vagy felkutatásra várnak, s nem jobb a helyzet az itt dolgozott festők esetében sem. A kutatásra váró feladatokat jelzi, hogy Fejér György, amikor 1820-ban összefoglalta "Nagy Győr Jelességei"-t, a város polgári foglalkozást űző lakosairól készített statisztikai kimutatásában négy képírót említett meg (Fejér 1820, 53). Az alábbi dolgozat az egyik vélhetőleg számbavett festő, Franz Otto Hieronymi életútjának és működésének rekonstruálására tesz kísérletet. A szakirodalomban A győri helytörténeti irodalomban az elmúlt száz esztendőben több alkalommal is felbukkant Franz Otto Hieronymi, mint festő és rajziskolai tanár. Ez utóbbi funkciója kapcsán említette elsőként Ruby Miroszláv a Nemzeti Rajziskola történetét feldolgozó 1894-es tanulmányában. Eszerint a württembergi származású Hieronymi festőművész 1818-ban foglalta el a rajztanítóságot, amelyet haláláig viselt. Ennek dátumát 1831-ben adta meg, amelynek időpontja valójában 1829. A működésének idejéből származó - akkor még meglévő - 14 darab tanulórajz valamint néhány sajátkezű mintarajza "nem igen előnyös fogalmat ad" működéséről. Ruby nyugtalan, mindenbe belekezdő, de semminek a végére nem járó emberként jellemezte, aki a képek festését az iskola elé helyezte, és ez utóbbit csupán mellékes foglalkozásnak tekintette. Érdekességként megemlítette, hogy egy palotahomlokzatot bemutató rajz tanúsága szerint 1821-ben gróf Batthyány Lajos is tanítványa volt (Ruby 1894,30). A győri hely- és egyháztörténet egyik legkiválóbb művelője, Bedy Vince 1930ban foglalkozott ismét a rajziskola történetével, amelyben a püspöki levéltár vonatkozó iratanyagának felhasználásával már árnyaltabb és adatokban gazdagabb képet vázolt fel az intézményről. Hieronymi 1818 augusztusában került a rajztanítói székbe, miután Győr városa engedett a Helytartótanács sürgetésének: a legfőbb kormányszék ugyanis elégedetlen volt hivatali elődjével, Halper Mi265