Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ehhez korábbi feljegyzéseit is felhasználta. A kitűnő íráskészségű egykori director stílusa, mondatszerkesztése az elbeszélő, epikus kultúra sajátosságait hordozza. Hosszan áradó mondatainak tagolása, ritmusa a szóbeli előadáshoz igazodott. Ezért a szöveg központozásának ritmusát nem változtattam, ugyanakkor a középpontozásnál használt jeleket több alkalommal is célszerű volt módosítani. így a sorozatos vesszők helyett a mondatok lezárásra kerültek. Az emlékirat közlésekor figyelembe vettem a Magyar Országgyűlési Emlékek szövegközlési szabályzatát, de azt egyes esetekben rugalmasan használtam. Minthogy a szerző kéziratában a hosszú és rövid mássalhangzók írása nem válik el egyértelműen - azaz Czinege többnyire mindenhol ékezeteket használt -, azért az i, í, ö, ő, ü, ű esetében az írásmódot a mai helyesíráshoz igazítottam, ugyanakkor az o, ó, u, ú esetében meghagytam a szövegben alkalmazottat. Az eö kettős magánhangzót következetesen ő-re átírtam. A hónapok nevei esetében, ahol is a régi latin írásmód (pl. június) tükröződik vissza, kisbetűvel írva meghagytam az eredeti írásmódot. A kisbetű-nagybetű használatnál az emlékiratot következetlenség jellemzi, így azt a mai helyesíráshoz igazítottam. Az egyértelmű szöveghelyeken a cs=c/cc, ts=cs, tz=c, magánhangzó kettőzéseket átírtam, ugyanakkor, ha ez ismert település nevét érintette, a Czinege által használt változatot ( )-ben, kurzívval megadtam pl. (Tsanak). A településneveket - az előbb jelzett átírásokon kívül - a director által írott alakban hagytam. (Jeleznem kell, Kismegy er használata szerzői következetlenség, az apátsági birtok nevét Czinege Kiss Megyer, Kiss megyer írásmódban is rögzítette.) A személynevek a szerző által írott formában maradtak, a lehetséges azonosítások lábjegyzetbe kerültek. A szövegben szereplő rövidítéseket [ ]-ben feloldottam. Az szavak egybeírása-különírása esetében az emlékirat szerzőjének írásmódját tartottam kiindulási alapnak, így a szóvégi tapadó "is"-ek is megmaradtak. A szöveget csak a legszükségesebb jegyzetekkel láttam el. Czinege Antal emlékirata Esztergom, 1845. április 24. 1809-ik évben, június hó 13-ik napján meg szálván az mi armadánk kiss megyeri majort, s környékét, a francia ellenség népe pedig Csanakot (Tsanak) Nagy Barátiig, azon, és következett napokon történteknek rövid le irása. A francia ellenségnek 1809-ik évben június 14-ik[é]n meg esett ütközet után történtteknek rövid le írása alul írt által, aki jelen volt mind ezekben. Alul írt, azon üdőben sz[ent] mártonyi uradalom directora, június 11-én mely szombat nap vala gerencséri erdő, s az ott tartott tinó gúlának meg vizsgállásán 176