Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Település Becsült kár ft/kr Megjegyzések Gazdaságot ért károk 30.000,ft — Egy évre becsült összeg. Összesen 307.568,-ft 21/2kr

31 Az összesített kárjegyzék utolsó tétele már a gazdálkodás továbbvitelére vonatkozik; "az ugarok mostanság szántatlanok, rétek kaszállatlanok, az épületek födelei heányossága is kárt szűly maga után", miképpen az állatelhajtások jövőbeni veszteségeket is okoznak. Az összesítés ezen rovata külön kiemeli, hogy a szemestermények aratása és betakarítása részesaratókkal történt, ami külön veszteség a megszokott robot helyett. A károk egy részének rövidtávú megtérítésére mutat rá a tarkányi elöljárók 1811 áprilisában, az úriszékhez eljuttatott panasza; akikre az ellenséges károk miatt emelt "adókat" vetettek ki. A súlyos problémán belül helyi konfliktusokat okozott az a tény is, hogy több család megtagadta az emelt "adók" fizetését. Az úriszék a kivetett járadékemelést a közösséget érintő károk felszámolásában elengedhetetlennek tartotta, így új, arányos szétosztás megtételét írta elő. A "franciajárást" követően a földesúri járadékok megfizetését Czinege és az ispánok fölöttébb komolyan gondolták, ahogy ez kajári Kerny Péter panaszából kitűnik; hisz juhait egyrészt a betörő ellenség kergette el, másrészt közöttük valami nyavalya ütött ki, ami miatt azokat fejni nem tudta, így a szentmártoni uradalom részére az 1809/1810. évre "adóját" megfizetni nem tudta. Ennek fejében az uradalmi tisztek javait lefoglalták, melyek visszaszerzésére a vármegye segítségét kérte. A szentmártoni uradalom helyzete cseppet sem volt egyedi. Gr. Viczay Mihály és Sándor hédervári és rárói uradalmak tulajdonosai nevében Hegedűs József vármegyei táblabíró, uradalmi főigazgató hasonló tartalmú panasszal járult a megye közgyűlése elé: "több számú barmokat, szekereket és külömb-külömbféle eszközöket, részerént az ellenség, részerént pedig ennek szesze alatt, megyebeli némelly tökélletlen lakosok is elrabolván" az uradalomnak tetemes károkat okoztak. így kérte a megyét segédkezzék a lopott holmik visszaszerzésében. Természetes a további részkutatások egyik feladata lehet az uradalmakat, nemesi communitasokat, vagy egyes középbirtokosokat ért károk feltárása, összegyűjtése, hisz a kárjegyzékek, felvallások egyrészt a megelőző időszak gazdasági, egyes esetben kulturális helyzetéről árulkodnak, másrészt speciális problémákra mutatnak rá, pl.: az insurrekcióban személyesen is részt vett Kisfaludy Sándor az események után mintegy generációnyi idő múltán, 1841-ben a rokonsághoz intézett nyílt körlevelében a családi levéltár jelentős pusztulását az 1809-es franciajárásnak tudta be. A szövegközlésről Czinege Antal meglehetős szellemi frissességgel öreg korában rögzítette emlékiratait. Cseppet sem kizárható, hogy ezt az apátság utólagos kérésére tette meg, és 175