Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről
ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK űressen a' ki rabolt és fenékkel majd fóly fordítva üres és szomorúságban vivő sok károkkal telly es házainkat." A károkról valló községi elöljárók a franciákat segítő, vezető, környéket jól ismerő helyi emberekről is megemlékeztek. Takács István kajári bíró, Szalay János esküdt - 1809-ben törvénybíró - vallomása szerint a náluk a franciákkal két ízben járt egy Matkovich János nevű szemerei kisnemes - az ő dicstelen szerepéről Kisfaludy Sándor is megemlékezett - akit később Zircnél agyonlőttek. Czinege emlékiratának egy vitathatatlanul érdekes része a francia sereg átvonulásával, az uradalommal szemben kitört jobbágyi elégedetlenségek sora, amelyek egyrészt az uradalom gazdatisztjei, másrészt a községi elöljárók, illetve a majorsági jószágok és felhalmozott ingóságok elleni prédálásokban nyilvánultak meg. 1809. decemberétől nemcsak a franciák okozta károk felmérése, hanem - ettől próbálva szétválasztani - a jobbágyság okozta károk felmérése is megtörtént, s úriszéki vizsgálatra tétetett. Az egyéni sérelmekkel átitatott elégedetlenségi megnyilvánulások formáját, terét jól példázzák a szentiváni, tényői esetekről felvett jegyzőkönyvek, jelentések. Greger Ferenc ispán jelentése szerint a szentiváni jobbágyok "az ellenségnek Sz[ent] Iványra való eljövetelekor ...félre tévén minden utóbbi következést, nagy dűhőssen az m[é]l[tósá]gos uraságnak Sz[ent] Iványon és Hecsén lévő javait el rabolván tetemes károkat okoztak." Egyéni helyzetéből is adódó, erősen szubjektív vélekedése szerint az "ellenségnél gonoszabbul" rohanták meg a szentiváni ispán házát, azaz az övét, s minden vagyonát elhordták, aminek a legtöbbje máig is eltűnt. Saját kárait 2.585 ft-ra taksálta, s jelezte, a feldühödött jobbágyok számadásainak iratmellékleteit is megsemmisítették. Szabó Péter tényői ispán jelentése szerint az ellenséges hadak egyes részei június 12-én értek Tény őre, s bor és kenyér szükségletüket a falu kielégítette. De "azonnal az jobbágyok is az rablásokról gondolkodván, néki estek az uraság birkáinak, s azokat kedvek szerént széjjel rablották, ölték, főzték, sütötték, széjjel szaggatván az egész sereget". A birkanyájat csak 5-6 nappal később sikerült összeszedni, akkor 404 db hiányzott. Szabó az elégedetlenség mellett a községi elöljárók határozott rendteremtéséről elismerőleg nyilatkozott: "néki estek az oly fának, s az zsúpnak, úgy, hogy ha az hegybéli bíró széjjel nem verte volna őket, az egész depositoriomban lévő fát, s zsuppot széjjel hordták volna", így végül is csak kevés kár támadt: 4 öl fa és 200 kéve zsupp. Szabó bevallotta, azokban a napokban ő is rettegésben élt, vagyona nagy kárt szenvedett. Külön kiemelte: "Sebestyén András, aki az franciák mellé állt, vélek ivott, s az franciákat reám ingerelte." A szubjektív emlékezések eltérését és azonos pontjait jelzi Czimer István tényői hegybeli bíró a francia bejövetelre nézve pontosabb visszaemlékezése, aki a fenti napot június 13-ra tette. Vallomásából kitűnik: a francia sereg a jobbágykártételeket próbálta megfékezni, s a tényőiek rablásai miatt ő is rövid elzárást kapott. A tényői ügy kapcsán felvetődött, a francia sarckor maga a bíró javasolta, hogy a falu lakosai inkább a kajári uradalmi birkákat ragadják el, s adják az ellenségnek, ne sajátjukat pusztítsák. Ez több mint hihető, hisz Lukáts János vallomása településen belüli ellentéteket takar, szerinte kifejezetten az Alsó-hegybeliek pusztították az urasági javakat. A fenti példák - és még más esetek - hangsúlyozása azért is célszerű, mert a franciák által megszállt területen eddig csak Veszprém megyéből ismert ún. antifeudális mozgalom: gr. Esterházy Ferenc bakonyoszlopi, és a Tanulmányi Alap porvai birtokán tagadták 172
