Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. meg a jobbágyok az úrbéri szolgálatokat, s követtek el majorsági javak elleni hatalmaskodásokat. Ugyanakkor a két eseménysor mögötti különbözőséget más momentumok mellett - az is érzékelteti, hogy míg az említett Veszprém megyei eseteknél az alsófokú papság egy képviselője, illetve a "mester" személyében a helyi értelmiség állt a megmozdulások élére, addig a szentmártoni uradalom településeiről - a forrásfeltárás jelen szakaszában - ez nem adatolható, itt kifejezetten spontán megnyilvánulásokkal találkozhatunk, (vö.: Veress D. 1987. 200-202.) Horváth Mihály megyei pandúrhadnagy szerint a francia követelésekre a lehetséges kárelhárítás, illetve adott esetben a kisebb ellenállás elvén a nyúli elöljáróság az extraneusok fűbéres marháiból szolgáltatta ki a vágóállatokat, amivel konkrétan neki is 800 ft kárt okoztak. A szentmártoni uradalmon belüli nyugtalan közállapotok egyrészt az 1809. év kirobbant feszültségei, másrészt a radikális uradalmi director gazdálkodást javító tettei, és azok jobbágyságot sértő vonatkozásai miatt még 1810 végére sem csillapodtak teljesen le, miként azt az írástudó Tóth János törvénybíró és hadnagy az úriszékhez benyújtott panaszában is jelezte. Ő Szendi Mátyás tizedessel hivatali kötelességét teljesítve, rendcsinálás végett Szentmártonba ment, de ott még az életét is veszély fenyegette. A megszálló francia seregek Győr városára 1.713.192 ft-nyi, míg a megszállt Győr vármegyére 547.533 ft-nyi hadisarcot vetettek ki. (Vörös 1989. 185.) A kivetett francia hadisarcból a pannonhalmi főapátság 50.000 ft-ot vállalt magára, mely összeget téti Takáts József táblabíró fölöttébb tekintélyesnek tartotta egyrészt ahhoz a csekély területhez képest, amit az apátság a demarkációs vonalon belül a francia megszállás alatt bírt, másrészt azokhoz a károkhoz képest, amit a francia seregek a szentmártoni uradalomhoz tartozó véneki erdőben (és másutt) okoztak. (Elég azt megjegyezni, hogy a franciák az uradalom területén 3.103,5 akó bort foglaltak le.) Természetesen, az apátság a teher átvállalással együtt azt is jelezte, hogy ennek megtételével a rend minden további befizetés alól mentesül. A franciák által az apátságnak okozott károkat több - egymástól eltérő - részleges és teljességre törekvő jegyzékben igyekeztek kimutatni. Az alábbiakban egy lehetséges változat összesítésére tettem kísérletet, amit a későbbi analitikus kutatások tovább pontosíthatnak, illetve jelezhetik azt a dilemmát is, hogy egyes esetekben (pl. Szentiván) valószínű, hogy jobbágyok által okozott károk is felvételre kerültek. 2. sz. táblázat A pannonhalmi főapátság kárjegyzéke Település Becsült kár ft/kr Megjegyzések Kismegyer 118.861,ft 15,- kr és Hecse A számottevő nagy tételek közül a es. kir. és felkelő seregeknek megajánlott 4.000 pm búzán, rozson, 2.000 pm zabon kívül a franciák kezébe került 37.675 ft értékben 600 pm zab, 200 pm árpa, 2.000 db hosszú fenyődeszka, 280.000 db zsindelyszeg, 5.000 akónyi vasalatlan, 654 akó vasalt, új hordó. 173