Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Szabó Péter: Egy értékes viselettörténeti dokumentum – az első győri csizmadiaremek

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. kívánó jelölt számára elkészítendő remekfeladat — "egy papuch kapczastul" — elkészítését. Török eredet, magyar változat Ez a török eredetű cipőfajta kiválóan megfelelt származási helye életformájának és szokásainak. "Az igazhívő csak tiszta lábbal, azaz cipő nélkül léphet a templomba, ezért a mohamedánok a templom előcsarnokában levetik cipőiket. Aki sarujával, vagy félcipőjével bőrkapcát is visel, cipőjéből kilépve s a bőrkapcát a lábán hagyva lép be a templomba. Ugyanez volt a szokás a lakószobába való belépéskor is. Ez a két részből szerkesztett lábbeli elterjedt és kedvelt viseletté vált hazánkban a XVII. század folyamán".(V. Ember, 1961,262.) Példánkon a bőrkapcát és a papucsot egyesítették, a kapca szárát hozzá varrták a cipőhöz s kifejlődött a "papucs kapcástul" nevű újdivatú, a magasszárú cipőnek megfelelő lábbeli, "amelyet ebben az időben eddigi ismereteink szerint csak magyarországon viseltek. A magasszárú cipő varrata még a XVIII. században is mutatja a bőrkapca és félcipő találkozási vonalát." (V. Ember, 1961. 262.) (Itt jegyezzük meg, hogy — bár a kutatók általában azonos tárgyról beszéltek — a művességtörténeti szakkifejezést pontatlanul használták, az idézett tanulmányban is pl. a "bőrkapca saruval", ill. "vassarkú félcipővel" alakban szerepel.) A győri remekdarab tulajdonképpen már e módosult, a hazai viseleti szokásokhoz és divathoz alkalmasabb, egybeszabott változat. Nem vitatható e lábbelidivat török eredete, az átvétel iránya és módja azonban részletesebb vizsgálatot érdemel. Az új lábbelifajtákra szakosodott első csizmadia céhek — Debrecen kivételével — mind a királyi Magyarország területén kértek működési engedélyt: 1598. Kassa (Abaúj vm.), 1598. Verbó (Nyitra vm.), 1600. Lőcse (Szepes vm.), 2600 k. Pozsony (Pozsony vm.), 2602. Sopron (Sopron vm.), 2604. Győr (Győr vm.), 2604. Debrecen (Bihar vm.), 2607. Újbánya (Bars vm.), 1608. Sárospatak (Zemplén vm.), 2623. Nagyszombat (Pozsony m.), 1618. Nyitra (Nyitra vm.) (Céhkataszter 1976. 326.) Ezek szerint az új lábbelidivat éppen azokban az észak-magyarországi, felvidéki városokban bontakozik ki, melyek etnikai öszetétele — jóindulattal is — vegyesnek mondható. Ez ínég akkor is elgondolkodtató, hogy a hódoltsági területek ipartörténeti emlékanyaga töredékesen maradt ránk. A győri csizmadiaremek adatai, leírása Tárgyunk finom — feltehetően szattyán — bőrből készült lábbeli. (Hossza: 26,5 cm, szélessége: 10,5 cm, magassága: 15 cm.) Felkunkorodó, hegyes orrú, erősen domború talpára a fentebb vázolt, fordítva duplán varrott technikával erősítették az eredetileg sárga színű, jelenlegi állapotában vörösesbarnára sötétedett felsőrészt. Ez a későbbi csizmafajtáknál is megfigyelhető két részből szabott, oldalvarrott változat. Az összevarrt részek illesztési vonalát fémszálas díszöltéssel fedték.

3 109