Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
Szende Katalin (Sopron): Adatok az Északnyugat-Dunántúl mézkereskedelemhez a késő-középkorban
le; az ingatlanforgalomban vagy a művelési ágak alakulásában nem tükröződik jelenléte. Biztos adatokat leginkább az ingóságok között találhatunk, ahol egyebek mellett méhcsaládok, méhkasok birtoklásáról is olvashatunk. A legkorábbi adat 1437-ből Han Nickel pozsonyi polgár testamentumában található, aki három szőlőskertje mellett fiára, Wolfgangra hagyott Iß méhkast (pein oder ymppen). A kaptárokat testáló polgárok egy része vidéki birtokkal is rendelkezett. Muzsaji Pető János neje, Borbála, aki korábban a soproni Wolfgang Kürschner felesége volt, az ottani szűcs céhre hagyta nyolc méhkasát (peynstögk). Szintén vidéki méhkas-tulajdonos volt a somorjai (von Samarein) Dorothea Diemutischin, aki két asszony-barátjára hagyott 3-3 méhkast (pein), a többit pedig két fivére örökölte. Hans Paxwell pozsonyi polgárnak Lorencz Paur szentgyörgyi bíró tartozott bizonyos számú méhkassal. A legnagyobb méh-állományról Guet Cristan özvegye, Katherina végrendelkezett, akinek "zum Aicha" is volt háza. ő összesen 96 méhkast osztott fel, ennek harmadát lánya, Barbara kapta, 20-at másik lánya, Margaretha Gräfin, míg Wardpergben lakó harmadik lányának, Ágnesnek, 12 jutott, unokájának Frauenkirchenben pedig 6. További 20 méhkast kapott az özvegy szolgálatában álló Steffan, 6-ot pedig az aicha-i Keresztelő Szt. János egyház. Katherina asszony megélhetését valószínűleg nagy részben a méhesek adták, ezek mellett csak kisebb szőlőterületekről írt testamentumában. Az egymástól viszonylag távolabb élő örökösök felsorolása azt is mutatja, hogy a méhkasok szállítása nem jelenthetett problémát. 21 A méhekkel rendelkező pozsonyi polgárok egy kisebb csoportja a halászok közül került ki. Margaretha, Symon Schröml halász özvegye két unokájára, Wolfgangra és Christinára hagyta méhkasait (peinstogk), hogy később osztozzanak meg rajtuk. Veit Vischer pozsonyi halász Rackendorffban lakó két nagybátyjára hagyott hat kast "nacheinander zu nemen an ainem ortt oder in der mitte". Szintén hat kast kapott Bernhart Mulner, a többit pedig felesége örökölte. Az idézett német megjegyzésből is kitűnik, hogy a kasok valamiféle szabályos rendben voltak elhelyezve, amit az örökhagyó nem akart megbontani. A feleségre hagyott kasokkal ismét találkozhatunk négy évvel később, az özvegy végrendeletében: Dorothea asszony fiának adta az összes méhet. A halászattal kombinált méhészkedés esetében is fontos szempont lehetett a városközponttól távolabb, idényjelleggel űzött tevékenységek összekapcsolása. Egy soproni adat a nyergesmesterséggel együtt űzött méhészkedést említi: Moritz Pál számadásaiban a "7 ymbt peinstogk von satler" kifejezés szerepel. Ezt a satler-t Mollay Károly a Rózsa utcában lakó Egidi (Egyed) nyergessel azonosította. Az adat Moritznak Manusch zsidóval való elszámolásai között szerepel, bizonytalan, hogy a kalmár maga is használta-e a méhkasokat. Nehezebb a méhészkedéssel foglalkozók azonosítása az adásvételre vonatkozó forrásainkban. A mézet eladó üzletfelek nem feltétlenül saját terméküket értékesítették. Lehet, hogy maguk is kereskedőkként jutottak az áruhoz. Lakhelyeik számbavétele mindenesetre közelebb visz a méz termelési területének, begyűjtési körzetének meghatározásához. (Ld. a mellékelt térképet.) Gilig Zehentner alább részletesen tárgyalandó mézvásárlási ügyében 1511-ben (Sajtos)kál, (Veszprém)varsány, Ság, Pereszteg lakosai voltak érdekeltek. Moritz Pál ügyfelei között szintén káli, sárvári (szigeti) és csepregi illetőségűeket találunk, és a mézet szállító Nagy Balázs soproni kereskedő útja is Sárvár felé vezetett. Ez azt jelenti, hogy Soprontól délkeletre, mintegy 60 km-es távolságig terjedt ki a rendszeres kapcsolattartás övezete. A méz volt egyébként az a kiviteli áruféleség, amelynek beszerzéséért a legtávolabbi személyes kontaktusokat tartottak fenn az említett soproni kereskedők. A bécsújhelyi Alexius Funck szintén rendelkezett magyarországi mézvásárlási forrással. Csepregi Balázs itteni kereskedő például összesen ARRABONA Egl 36/1-2.
