Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település

közös bennük, hogy /egyetlen kivétellel/ a törésfelület belseje vagy fekete vagy szürke. Természetes, hogy a vastagfalú /nagyméretű/ edényeknél fordul elő, függetlenül attól, hogy kézelformált hombárról, korongolt, kavicsos vagy csillámos soványítású fazékról van-e szó. További 12 esetben mutatott határozottan két réteget a felület, ezek azonban nem mindig egyforma vastagok, értékelésük tehát máris szubjektív. Többségük belül égett át kevésbé /fekete/, kívül vagy szürke vagy barna a réteg, a négy ettől eltérő eset egyedi, az erősebb átégés következménye /barna-szürke, szürke-vörös, vörös-barna/. Furcsa, hogy /egy szórvány kivételével/ a fazekaskemence és a verem leletei között fordultak elő, a kőkemencénél nem találtunk ilyent. Igazán vastagfalú edény nincs közöttük /két fenéktöredék más elbírálás alá esik/, feltűnő, hogy az öt barna-fekete rétegű töredékből négy homokos soványítású, három ráadásul vékonyfalú volt. A törésfelület a kőhidai telepkerámia többségénél egységes, egyrétegű /vagy legalább is ma annak látszik/, szürke vagy fekete színű /elenyésző számú a barna vagy az egészen átégett vörös - a hétből négy mindenestre a fazekaskemencériél volt/. A külső vagy belső széleken látható vékony, sokszor alig észrevehető felületi elszíneződéseket a leírásban megemlítettük. Ezt szokás - a szakirodalomban egyébként koránt sem egységesen - a felületre égetés előtt felvitt híg agyag"máz" következményének tekinteni, bár az égetéskor az edények felületén végbemenő fizikai-kémiai folyamatok korántsem tisztázottak, más megoldásokat is lehetővé tesznek. Általában elmondhatjuk, hogy az edények egyenletes kiégetésére törekedtek és azt többé-kevésbé el is érték, a kívül vagy belül erősebb /gyengébb/ hőhatás következtében a vastagabb falú, esetleg a hőforrástól messzebb elhelyezkedő edények égetése rétegesre sikerült. Településszerkezet, belső időrend. Ahhoz, hogy valódi településszerkezetről szólhassunk, kevés az adat. Telep és temető közvetlenül határosak egymással /a telepfeltárásra a temetőtől 200 m-re került sor, de telepobjektumokat - gödröket - a sírok között alatt is találtak/. Nem egyedülálló eset, hogy a temető korábbi telepjelenségek helyét foglalja el. Elgondolkodtató mindenesetre, hogy a gödrök a /Török Gyula szerinti/ első generáció sírjainak közvetlen közelében találhatók. Lassan megérik a helyzet a temető új /szeriációval támogatott?/ elemzésére. Az egyetlen ház és a gödrök helyzete felveti annak lehetőségét, hogy - amint az más korokban is előfordul - elkülönült egymástól a /mezőVgazdasági és a lakó-körzet. Óvatosan bár, de feltételezhetünk időrendi különbséget a feltárt objektumok között. Nyilvánvaló, hogy az a ház, amelyhez a 7. obj /kőkemence/ tartozott, nem állhatott egy időben a 8. /pörkölő/ kemencével. Vonatkozik ez a közvetlen közelben lévő fazekaskemencére is. A kerámiatípusok elemzése azt mutatja, hogy a fazekaskemence /és a pörkölő/ környékéről kerültek elő a "legfejlettebb", tipológiailag legkésőbbi típusok. A házat és a vermet valószínűleg egyidőben is használták, legkorábban mégis a ház környékén kerültek a hulladékba az edénytöredékek /és kerültek végül is az objektum betöltésébe/. Ha a táblázatunkban számokkal jelölt jellemzőket átlagoljuk, a következő sorrendet kapjuk: 72/3. objektum /2,01/, 7.objektum /2.03/, 8. objektum /2,09, egyetlen cserép alapján/, 9. objektum /2,26/. A jellemzőket - mint fentebb bemutattuk - megkíséreltük úgy osztályozni, hogy a "modernebb" jellegek kapják a magasabb számokat. Bár a módszer korántsem tökéletes /sok a kronológiailag indiferens jelleg, így pl. a színeket ki is kapcsoltuk a vizsgálatból, annak ellenére, hogy a barna-vörös árnyalatok ugyancsak sűrűsödnek a legfiatalabb objektum környékén/, mivel egyéb megfigyelésekkel is összecseng, alkalmaztuk. Dotálás. Nem vitás, hogy a sopronkőhidai telep és temető összetartoznak, egykorúak, a telepen előkerült edénytöredékek mindenben megfelelnek a temetőben találtaknak, dotálásuk tehát egymásnak is függvénye. Az első feltárt sopronkőhidai sírokat ARRABONA KKl 36/1-2.