Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)

Tomka Péter (Győr): A sopronkőhidai 9. századi település

Szőke Béla morva és szlovén-karantán /köttlachi/ párhuzamok alapján a 9. század utolsó harmadára keltezte. A mindenestől vele összetartozó közeli présháztelepi kis temetőt az avar kori kultúrától való távolsága, a karoling körhöz való kapcsolódása és a 10. század felé mutató jelenségek miatt magam a 9. század második felébe helyeztem. Török Gyula a temető közlésekor /éppen avar kori kapcsolatokat hangoztatva és a temetőtérkép alapján három generációt feltételezve/ a teljes 9. századot számításba vette, amihez történeti keretet egyrészt a frank-avar háborúk és a kapkán népének /feltételezett/ letelepítése, másrészt a magyar honfoglalás jelentett. Herwig Friesinger a Pitten - Pottenbrunn /Sopronkőhida/ csoport pogány temetkezéseit néhány kivételtől eltekintve - a keresztény térítés megindulása előtti időkből, azaz a 9. század első feléből származtatta, a sommereini telep keletkezését azonban /amelynek kerámiája a legközvetlenebb rokonságban van a sopronkőhidai telepével/ a 9. század második felére datálta. Szőke Béla Miklós sokáig a késői datálás mellett kardOSkOdott, majd nézeteit revideálva a viszonylag korai keltezés mellett állt ki. Mérlegelve az érveket és ellenérveket, tekintettel arra, hogy a környék avar kori /sőt avarkor végi/ kerámiája nem tűnik fel Sopronkőhidán, valamint tekintettel arra, hogy a temető egyszerű ékszereivel szemben az edények között a magyar honfoglalás utáni kerámiának még a hatásával sem találkozunk, a 9. század 2. és 3. harmadára keltezem a feltárt objektumokból származó leletanyagot. KATALÓGUS I.gödör. Egyenletesen szűkülő, teknős aljú, M. 115 cm. Leletei közül köpűs vas nyílhegy, vas ár /?/ töredéke -58 cm-en került elő. II.gödör. Formája az előzőhöz hasonló, M. 122 cm, cserép és állatcsont-töredékek voltak benne. A temetőtérkép szerint csak felét tárták fel. III.gödör. Kissé ovális alakú, M. 118 cm. "Tölteléke egyenletesen döngölt, környezetéhez mérve keményebb összetételű". Leletek: 90-100 cm mélyen két alaktalan mészkődarab és egy száj perem töredék. IV.gödör. Egyenletesen szűkülő, környezeténél keményebb, döngölt földdel tele. M. 200 cm. Lelet nem került elő belőle, datálása bizonytalan. V.gödör. "120 cm mélységben síralakban rajzolódott ki, M. 142 cm, nyugati harmada felé egyenletesen mélyül." Állatcsont és cseréptöredékek voltak benne. VI. gödör. Csak egy része esett a feltárt területre. A félkör keresztmetszetű gödörrész M. 1 34 cm, kevert töltelékföldje keményre döngölt. VII.gödör. A blokkba eső részének M. 155 cm, csak állatcsontok voltak benne. Egyéb információnk nincs /pedig ez a gödör "érinti" a 24, sírt/. A VIII.sz. qödör nem tartozik a 9. századiak közé /őskori/. 72 IX.sz. gödör. Leírása nem szerepel az ásatási dokumentumok között. X. gödör. A naplóban nem esik róla szó, leleteit nem ismerjük. A publikáló 9. századinak tartotta. A közölt temetőtérképen a 33.-35. síroknál korábbiként szerepel, ezt sugallja a közölt szöveg is : /a gödrök/ "a temető első csontvázas sírjaival egykorúak /vagy alig régebbiek/, de a 24. és 33. sír már nem az első generáció temetkezéseihez tartozik." A helyzetet bonyolítja, hogy egyrészt a 33. sír ásásakor a régebbi 35. sírt /melléklet nélküli kisgyermek/ annyira megbolygatták, hogy még tájolását sem lehetett megállapítani - ez utóbbi és a gödör viszonyáról semmit sem tudunk, másrészt a kéziratos temetőtérképen a szomszédos 55. sír mellett látható egy gödör foltja, amelyhez tintával utólag "Ad X." megjegyzést írták. Mivel az 55. sír feltárására ARRABONA K£l 36/1-2.