Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
V. Szalontay Judit (Csorna): Egy csornai nagygazda család viseleti hagyatéka a XIX. századból. I.
selyemből és fekete lüszterből készült. Hossza: 72-77-S3 cm. Minden ruhához kötöttek kötényt, amelynek nemcsak díszítő, hanem védelmi funkciója is volt. Kötényből nem volt annyi mint szoknyából, mivel ugyanazt a kötényt különböző ruhákhoz is felkötötték. Itt a szín és a díszítő elemek adták az ünnepélyességet. A kötény mindhárom oldalát arany-, ezüst-, vagy fekete pamutcsipke díszítette. A kézzel varrott kötény alját egyes példányokon a saját anyagából készült, szemberakott fodor díszíthette, melynek szélessége 10 cm is lehetett. /7. kép/ A család hagyatékában az ünnepi fehér "bokrosing" díszítésének három változatával találkozunk. /6. kép/ Az ünnepi ing egyenes szabásvonalú, vállfoltos, "pálhás", húzott bő-, bevarrott ujjal készült. Elején teljesen nyitott, 4 porcelángombbal záródott. A gomboláspánt mindkét oldalán 3-5 hosszanti 0,5 cm mély szegővarrással díszített. Az ing nyakrésze hátul húzott. Nyakkivágását fehér kézihorgolású-, vagy gyári-csipkéből húzott fodor ékesítette. A díszítés további változatai a könyékigérő ujjavégen láthatók. Ez lehet: aranycsipke + tüllcsipke, csak tüllcsipke, arany farkasfog + tüllcsipke. A bokrosing hossza 48-55 cm, aljabősége 120-1 49 cm. A csornai gazdamenyecskék ünnepi alkalmakkor a purucra piros, "aranypöcsétes"királyszínű selyem vállkendőt terítettek. Ebből 3 db 109 x 113 cm nagyságú. A vállkendő négy sarkában 4-4 aranyszállal hímzett rózsa, a kendő négy oldalán körbefutó ezüstvirágos szegélyminta, és 1 4 cm széles piros rojt látható. A csornai lányok és asszonyok derekukra 10-12 cm széles virágos selyemszalagot, "pántlikát" kötöttek, mely elől eltakarta a puruc alját, hátul, ahol a puruc "kürtös" ott alatta kötötték "csatra", mely a módosabbaknál lelógott a szoknya aljáig. Ennek végét aranyrojt díszíthette. A derékszalag, "pántlika" színei: rózsaszín, kék, bordó, piros, zöld, barna, drapp, sötétkék. Hossza: 244 cm, szélessége: 10-12 cm. I A csornai lányok és menyecskék a selyemszoknya alá "fehér gyolcsból" vagy sifonból ' készült "varrótallú" alsószoknyát hordtak. Ennek gazdag változatai találhatók a KirályTóth család hagyatékában. Adatközlőim, s a gyűjtött tárgyak bizonyítják, hogy a "... selyemszoknya alá három különböző hosszúságú alsószoknyát vettek az asszonyok. A legrövidebb, melynek hossza 67 cm ez varrótallú fodros nyersbe keményítve, hegyibe egy hosszabb fodros nyersbe keményítve ennek hossza 76 cm volt. " És aztán egy ollan hosszú mint a selyem ez már fodratlan és puhább ezt már főttbe keményítették, hogy ne verje ki a selymet. Ennek hossza megegyezett a felső szoknyáéval, 81 cm." Lábukra kézikötéssel készült fehér, vagy a ruha színéhöz illő színes harisnyát húztak. Ezek hossza 54-56 cm volt. A harisnyákat térd alatt gumival szorították a lábukhoz. A harisnyák kötésmintáit Farkas Mihályné Varga Ágnes csornai varrc osszony hagyatékából fennmaradt mintacsík őrzi. A minták elnevezése változatos: "b; kős, szivamagos, vízfolyásos, fenyőágas" stb. A horgolt harisnyához fekete fú'zős vogy pántos cipőt hordtak. Csornán a lányok az 1870-es években simán hátrafésülve, latul több ágból befonva, nagycsokorra kötött szalagdísszel hosszan hátukra lógatták hajukat. /U.Kerekgyártó A. 1 937-63/ Lányoknak nem volt fejdíszük, misére is "hajadonfőve" jártak. A menyecskék már középen elválasztották a hajukat és homloknál kiszedték. A tekercsbe font hajukra főkötőt, "kobakot" tettek. A főkötő viseléséről Kresz Mária 1 840-es évekből közölt forrást idéz: "A főkötőt a fejük tetején tekercsbe font hajukra teszik, s piros vagy fekete selyemkendővel átkötik." "A kobak azért köllött, hogy szélesebbre tegye a fejet. A halottra is rá köllött adni a kobakot meg a fehér kendőt." /Hideg Mihályné öltöztető asszony közlése/ A rábaközi menyecskék közül a csornai menyecskék ruhatárához legalább négyféle kobak tartozott. ARRAB0NA KJEË 36/1-2.
