Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
V. Szalontay Judit (Csorna): Egy csornai nagygazda család viseleti hagyatéka a XIX. századból. I.
A hétköznapi kobak egyszerű, díszítetlen volt, ezt akkor tették a fejükre, amikor a mezőre mentek dolgozni. Az ünnepi kobakok közül Csornán megkülönböztették a templombajáró és a lakodalmi kobakokat. A "templombajáró" zöld, vagy fekete bársonybevonattal készült, melyet arany "pillangók", aranycsipkék díszítettek. Erre fehér tüllkendőt kötöttek, s így a "ragyogás" kobak átlátszott. /5. kép/ A lakodalomba viselt "pántlikás" és "bodros" kobakra nem kötöttek felső kendőt. /8. kép/ Ezek kék, zöld, lila és piros színű síkselyem bevonattal készültek. A kobak díszéről állapították meg, hogy ki tartozott a menyasszony, s ki a vőlegény rokonságába. Varga Rozália hagyatékában található 3 db kobak fekete, zöld bársonybevonattal és kék síkselyembevonattal készült. Minden csornai menyecske ruhatárában megtalálható a piros-fehérkockás selyem "szorítókendő". A szorító selyemből vagy kázsmírból készült. Az életkor és az alkalom határozta meg, hogy mikor milyen anyagút és színűt viseltek. A szorítót minden esetben viselték. A felső kendő alá került a kobakra. Az öt darab piros "szorítókendő", mely jó állapotban megmaradt, vékony selyemből készült, szélein három sorban piros selyem beszövéssel, ami a sarokban kereszteződve négyzeteket ad. Az ünnepi szorítókendő két szemben lévő sarokrészét "dupla karéjos" aranycsipke díszítette. Ezt a kendőt vasárnap délután viselték a csornai menyecskék. Ennek hétköznapi változata abban különbözött az ünnepitől, hogy négy oldalát 12-15 cm hosszú piros-fehér rojt szegélyezte. Mérete: 85 x 81 cm vagy 96 x 95 cm. A csornai menyecskék ünnepi alkalomra színes gyári selyemkendőt is viseltek. Ezeket a század elején Csornán, Löffler Mór és Portyez Albin üzletében vásároltak, amelyek a Palotasoron voltak. Selymet, aranycsipkét, tüllcsipkét stb. is árusítottak. /Túri Anna szóbeli közlése./ "A színek a viselet legkifejezőbb összetevői: részben ékesítenek, részben jelzéseket közvetítenek (utalnak a személyre, a viselő korára, az alkalomra és az ízlésre)." A színes gyári selyemkendők alkalmi felöltése a liturgikus színekkel állíthatók párhuzamba. A csornai hagyaték a selyem fejkendők színpompás darabjaiból 10 db-t őriz. Kedvelték a kék-ezüst, kék-arany színtjátszó nehézselyem fejkendőket, melyet a négy, oldalon körbefutó ezüst-, vagy aranyrózsás peremminta, s 14-16 cm-es rojt ékesít. Különös szép változatai vannak a Nagyböjt idején viselt violaszínű, csíkos, lila-ezüstrózsás, lila-feketerózsás és különböző lila árnyalatú (sötétlila alapon világosabb lilamintás) selyemkendőknek. Ezek nagysága 81 x 81 cm vagy 115 x 115 cm. "A viselet hasonlatosan a tárgyi néprajz sok egyéb kincséhez, egyrészt tárgy, másként jel. Előbb vesszük a tárgyat, amelynek van anyaga, formája, színe, elkészítési módja, stb., s azután tárgyalhatjuk azt amit a tárgy jelöl, azt a szerepet, amit a tárgy betölt." A rábaközi női viseletek közül a csornai asszonyok rangsorolták a különböző vasárnapokon viselt ünnepi öltözeteket. Csornán Király Istvánné sz. Varga Rozália (1896-1981) 4 csoportba osztotta ingvállas ünneplőit, melyet felváltva viselt. Első vasárnap: tüzespiros selemruha, aranycsipkés, aranyfonalas kendővel Űrnapra, Nagyasszonynapra Második vasárnap: lángszínű (bordós) selemruha, fekete rózsákkal, metéléses fehér kendővel Szt. Antal napra, Szt. János napra, körmenetre, s nem parancsolt ünnepre Harmadik vasárnap: halványzöld selemruha, aranysárga rózsákkal, bordós-fekete taftselyem köténnyel. Egyházi és családi ünnepeken viselték (közvasárnap). Negyedik vasárnap: valami fehér ruha és tilángli kendő a fejre. Ha nem bokros ümögbe vótunk, akkor a fehér ruhához kék selyemkendő került a fejre. ősszel szövetruhát viseltek, (néhai Király Istvánné szóbeli közlése) ARRABONA KJK1 36/1-2.
