Arrabona - Múzeumi közlemények 36/1-2. - Ajánlva a hetven éves Dr. Domonkos Ottónak (Győr, 1998)
V. Szalontay Judit (Csorna): Egy csornai nagygazda család viseleti hagyatéka a XIX. századból. I.
pénzért varrt másoknak is, még aranyfonalas fejkendőt is. Azt nehéz vót csinálni, mert mindig csak rövid szálat lehetett befűzni, mert az a fonal olyan volt, hogy selyemszál arannyal besodorva, és ha sokszor áthúzkodták a gyolcson, lebomlott az arany. Leánykorában magának és két húgának is varrt ilyen fejkendőt. Aranyfonalast csak fejkendőnek varrtak. Gatyákat is mesterkélt, amit kendercérnával varrt ki." A rábaközi menyecskék az adatközlők emlékezete szerint valóságos kendőkultuszt űztek. Bizonyítja ezt a Varga-család viseleti hagyatéka is, melynek 31 %-át a fej-, és vállkendők alkotják. A teljes kendőgyűjteményből a fehér menyecskekendők aránya 42%. A nagygazdacsalád viseletének számbeli gazdagsága nemcsak a vagyoni erőt tükrözi. A csornai gazdacsaládok viseleti hagyatékában maradtak fenn a fehér "patyolatkendők", bár a hagyomány szerint a csornai asszonyokat a legszebb fehér menyecskekendőjükben temették el egészen az 1950-es évekig. Ezzel is magyarázható a "csornai-metéléses" fej kendők nagyszámú eltűnése, illetve elajándékozásuk -külföldön élő testvérnek, rokonnak-, vagy másodlagos felhasználásuk /ruha, blúz díszítésére/ is ismert. " A fejdíszítés igen fontos szerepet foglal el a női ruházkodásban, ezért itt találjuk a legtöbb életkorjelző jellegzetességet." A rábaközi viseletek közül a csornai asszonyok kendőkészlete a legválasztékosabb. Fehér kendőt adatközlőim elmondása szerint Űrnaptól Kisasszony napig pompás templomi öltözetükhöz kötöttek. A csornai menyecskék fejre való ünnepi fehér fej kendőit ügyes kezű varróasszonyok helyben készítették, könnyű "patyolat", "moll" vagy batiszt alapanyagból. Ezek többsége a XIX. században és a századfordulón készült, s több generáción át féltve őrizték. A kézzel varrott csornai menyecskekendők három típusát különböztetjük meg: "csornai metéléses, fehér-hímzéses, aranyfonalas" fejkendőt. Ezek nagysága: 85 x 85 cm-től 120 x 120 cm-ig terjedt. A "csornai metéléses" menyecskekendőket a Magyarországon ismert rátétes kendők közül legfinomabbnak tekinthetjük. Alapanyaga: vékony, finom, áttetsző lenbatiszt. A rátét szintén fehér, batisztszerű anyagból készült, melynek geometrikus mintaelemei szinte beborítják a négyzetalakú kendő félbehajtott teljes felületét. A rátéttel díszített kendősarokban 8 szirmú rózsaminta foglalja el az uralkodó, központi helyet. A többi rátétes munkától a finom, fogazott kicsipkézés különbözteti meg. Másik érdekessége, hogy nem két szín alkalmazásával, hanem tiszta fehér anyaggal éri el a folthatást. A kendők szélelszegése lehet fogazott. A legmódosabb asszonyok rátétes kendőit 2 cm széles "kétkaréjos" arany betétcsipke és 7 cm széles tüllcsipke szegélyezte. Mérete: 1 00 x 100 cm. A kendők többsége a XIX. sz. közepén készült. A hagyaték 4 db metéléses kendőt őriz. A csornai asszonyok szerint egy-egy ilyen kendő kivarrása az őszi lombhullatástól a tavaszi rügyfakadásig tartott. /3. kép/ Fehérhímzéses menyecskekendők mintaelemei, s a sarokminta kompozíciói a csornai varróasszonyok páratlan fantáziáját, és igényességét tükrözi. A kendő sarkában egy lendületes vonalú, hajlékony virágszálon díszlő csokorminta foglalja el a fő helyet. A minta sokszor nem szimmetrikus a hajladozó ágak miatt, de a virágok elhelyezése kiegyensúlyozott. A csokorminta alatt a kendő két szélén hullámvonalas peremminta helyezkedik el. A Tóth-Varga család fehérhímzéses kendőin a rózsa, a szegfű, tulipán, szőlő, búzakalász mintaelemek gazdag változataival találkozunk. A fehérhímzéses kendők a gazdag mintakincs, a pakolások finom, ötletgazdag kidolgozása által váltak érdekessé. Méretük: 110 x 115 cm és 106 x 104 cm. ARRAB0NA gR] 36/1-2.
