Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Tóth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól
kapcsolatban. Nagy Endre újabb válaszában kijelentette, hogy Xántus János barátja nem szorul az ő védelmére, s az olvasó egylet, mint közintézmény életéhez a sajtónak "nemcsak lehet, hanem kell is hozzá szólnia". Végül Xántus az olvasó egylet nyilatkozatára kifejti, hogy a fejlett polgári világban a kaszinó-tagság nem nemzeti, vagy hazafiság kérdése, "a Casino hely, ahová az ember társalgás és szórakozás végett megy". A kölcsönkönyvtár szerepét is megkérdőjelezi, mivel könyvállománya nem a korszerű polgári közműveltséget gyarapítja. "Az olvasó egylet, mint áll, a kor igényeinek nem felel meg, mind Casinója, mind könyvtára reformot szükségei". Xántus a vitát itt abbahagyta, ám a kaszinó körüli polémia tovább folytatódott és egy idő után a teljes személyeskedésbe fulladt. Xántus érezte, hogy alaposan felkavarta az állóvizet, de csak részben érte el célját, mert a múltba merengő és a passzív ellenállást választó hazai közéletet nem tudta a liberális-szabadelvű gondolkodás és cselekvés irányába hangolni. Tapasztalnia kellett, hogy a hazai viszonyok a nyugati mintájú liberális gyakorlat befogadására egyenlőre alkalmatlanok. A harcot azonban nem adta fel, a Xántus-házban egyre nőtt a baloldali liberális közösség elszántsága, harci kedve. Elvbarátai, úgymint Eöttevényi Nagy Endre ügyvéd-lapszerkesztő, Ráth Károly, a tudós levéltáros, Kozma Imre Kossuth-párti, baloldali-liberális ügyvéd, Fischer János kereskedő, Beöthy Károly, Bibók Lajos és Zombath Antal közírók, Probszt Ferenc, Ziska József ügyvédek, Kovács Pál író-orvos, gr. Zichy Ottó 48-as honvéd ezredes, a nagyműveltségű Kálóczy Lajos /kivel Xántus Londonban együtt ette az emigránsok keserű kenyerét/, Krisztinkovich Ede és Xántus Gyula, János testvéröccse, aki az egylet gazdasági-szervezeti kiépítésén dolgozott, s általában mellőzte a politikai ítéletalkotásokat. A közösség irányítója és szellemi vezére Xántus János volt. Az ő kezdeményezésére 1 865. február 8-án kérvényt nyújtottak be a városi hatósághoz a Győri Kör megalakításának és hivatalos működésének engedélyezésére. Xántusék politikai alapmotivációja az volt, hogy a védegylet-szellemű, hazafiságra apelláló, a szűkebb kultúra-ápoló olvasó egylettel szemben megalakítják Győrött a nyugati mintájú, polgári-liberális elveken működő, szabadgondolkodású közösséget. Két alapkérdéssel kellett szembenézniük: egyrészt, hogyan viszonyuljanak 1848-hoz, annak polgári és nemzeti programjához, következésképpen mi legyen az álláspontjuk a kiegyezés kérdésében; másrészt hogyan lehetne a hazai viszonyokat az európai polgári fejlődés pályájára állítani. Az első kérdéskört illetően nagy volt az egyetértés abban, hogy az 1848-as alkotmányt vissza kell állítani minimális, nem elvi jellegű pontosításokkal. Ez lenne a kiegyezési tárgyalások sine qua non-ja. A kiegyezést mereven nem utasították el, de semmit sem engedtek 1848 nemzeti és főként polgári örökségéből. A kiegyezéstől a magyar gazdaság korlátainak megszüntetését /vám, protekcionizmus, tőkebehozatal, szabadkereskedelem stb./ várták. A másik kérdésben már nagyobb volt a körön belüli nézeteltérés. Xántus intenzíven bizonygatta a nyugat-európai modellel szemben az amerikai megoldás helyességét. A kör tagjainak jórésze a nyugat-európai polgári fejlődési modell átvétele mellett érvelt, ám megosztotta őket a francia, angol, vagy a német út közötti különbség hangsúlyozása. Xántus keményen érvelt az amerikai megoldás mellett, mert "az ország ugyan különféle - írta a Közlönyben - de mind a haladás felé irányzott óriási érdekei egymást tartják fenn, mint a jól épített bolthajtásban a különböző kövek és téglák". A politikáról szólva kijelentette, hogy a "politika és a sajtó praktikus kérdésekkel foglalkozzon", ne a "poros és korhadt" régmúlt közjogi kérdéseivel. "Nem az a politika, amikor szőrszálhasogató politikusok és ábrándos bölcselkedők egymással veszekednek, hanem, ami a praktikus élet javítását jelenti". Ez a szemlélet kell, mely a mezőgazdaság fejlesztését ARRABONA •£• 35/1-2.
