Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Tóth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól

is meghatározza, mert az "amerikai farmer a kor szellemében él, minden célszerű találmányt felhasznál gazdasága előmozdítására" érvel Xántus. A polgárosult társadalom olyan kultúrát kíván, mint amilyen az államokban van, ahol évente 5 millió ifjú nyer iskolai oktatást". "A felsőbb nemzedék oktatója pedig - véli Xántus - a szabad sajtó". A Győri Kör kitágítaná tagjainak társadalomszemléletét: a nemzeti irodalom haladó, polgári szemléletű alkotásait támogatná, s tagjaival megismertetné a hazai és külhoni tudományos eredményeket, praktikus találmányokat, és mint kaszinó, vitafóruma lenne az üzleti élet, a vállalkozások, a kereskedelem, a bankügyletek aktuális híreinek. A kölcsönkönyvtárról szólva Xántus megjegyezte, hogy könyvek, újságok, folyóiratok útján ne csak a szépirodalmi és történelmi ismereteket terjessze, hanem élessze az indusztriális szellemet és az ahhoz kötődő korszerű műveltséget. El kell felejteni a táblabírói szellemet, s mindent "ami nem felel meg a kor követelményeinek" - szögezi le végül Xántus János az átfogó korszerűsítésre tett javaslatait. Ezt a polgári, kapitalizálódott gondolkodást nemcsak a százados közjogi problémákon nyűglődő magyar közélet nem értette meg, még a polgárosultabb Győr sem, mely a Győri Kör szerveződése láttán megint bizalmatlan lett Xántusszal szemben. Az 1865. február 8-i folyamodványt - melyet Xántus János "győri lakos", Nagy Endre, Probszt Ferenc, Fischer János - írtak alá, a városi hatóság visszadobta a beterjesztés formai hiányosságai miatt. Az 1865. február 1 7-i, megismételt felterjesztést Zmeskál István polgármester, a liberális jobboldalra csúszott, hajdani baloldali radikális az alábbi megjegyzéssel látta el Balogh Kornél főispánnak történt felterjesztésében: "Véleményem az, hogy Győr városnak, mind területét, mind lakosai számát tekintve a fennálló nyolc nyilvános kávéház, a kereskedelmi gyülde és egy társalgási helyiséggel ellátott olvasó egylet mellett a Győri Kör címmel felállítani szándékolt egyletnek szükségessége nem forog r M 40 fenn . Xántus értesülvén Zmeskál polgármester kiegészítő megjegyzéséről, sürgősen levelet írt Balogh Kornél főispánnak Pestről /ó.fotó/, a Frohner Szállodából. ' Xántus szenvedélyesen érvelt a főispánnak szóló levelében ügyük mellett, s kijelentette, hogy "126 egyén jelentkezett tagul ezen felállítatni szándokolt Casinóba". A 126 "Győr városi és Győr megyei lakósok közt méltóan van a vagyon, értelmiség és ipar képviselve". Fő céljuk "a társalgás és olvasás", s kéri a főispán "méltányos és igazságos" intézkedését. Balogh nem támadta, de nem is támogatta Xántusék felterjesztését, s gyakorlatilag minden megjegyzés nélkül felküldte az egész aktát gr. Pálfy Mór helytartónak. 1865. április 15-én érkezett meg a leirat a Helytartótanácstól: "Tekintettel a Győrött már amugyis fennálló olvasó egylet és kereskedelmi gyüldére, melyek közül az előbbi már tekintélyes könyvtárral is rendelkezik - s figyelemmel az ottani társadalmi és népességi viszonyokra, a Győri Kör czim alatt szándékba vett vállalat felállítását azon okból nem találta engedélyezendőnek - mivel az e téren felesleges verseny által csak a már létező hasonló egylettel virágzása, s további életképessége veszélyeztetnék". Végülis az az érvelés, hogy a két egylet között "támadó versengés" alakulna ki, s "egyik a másikat megbuktatná" - a hazai mérsékelt nemesi liberalizmust pártolta, s nem sok esélyt adott az angolszász típusú, polgári törekvéseknek. A Győri Kör története ezzel lezárult. Xántus megbántódása következtében többnyire Pesten tartózkodott, az állatkert létesítése körüli feladatok ideje nagyobb részét lekötötték. 1 865 nyarán elveszti kapcsolatát a Győri Közlönnyel is, mivel jó barátja, Nagy Endre végleg felhagyott a lapszerkesztés tudományával, sőt a lap tulajdonjogát is átruházta utódjára, Csukássi Józsefre. ARRABONA I 35/1-2.