Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Tóth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól
bizalmatlan kereskedő polgárság véleménye némileg megváltozott. A Győri Lloyd - mint már említettük - 1856 után a dunai gabonaszállítások nagyarányú megnövekedése következtében oly mértékben meggazdagodott, hogy a győri gabonabörze lett a vízi úton történő gabonaszállítások piaci elosztásának országos központja. A tőkeerős Lloyd önálló vállalkozásokba fogott, s megalakította még 1864. elején a Győri Gőzhajózási Társaságot. A társaság úgy gondolkodott, hogy "magokat idegen rendelkezésektől emancipálják" s mindent megtettek azért, hogy függetlenítsék magukat a Pesti Latzenbacher-fivérek szállítási vállalkozásától. így 1864. októberének a végén Xántus Jánost bízták meg azzal, hogy a Trieszti Lloydtól vásároljon százezer forintért két vontató hajót, lehetőleg olyanokat, melyek nagyobb vonóerővel rendelkeznek, mint a Latzenbacherfivéreké. Xántus örömmel vállalta a feladatot, hiszen munkát kapott, szolgálatait jól megfizették, másrészt a feladat is tetszett neki. Mindenestre a két vontató hajót még a fagy beállta előtt a győri kereskedők egyik délvidéki telephelyére vitte megbízói teljes megelégedésére. Még arra is volt ideje, hogy a Boszporusznál kikössön és bejárja Törökország egy részét, valamint az Al-Duna környékét. Visszatérve Győrbe kezdetben a család meghitt légkörében csendben iratait rendezgette, s néha a fővárosi lapoknak küldött egy-egy olvasmányos tárcát. Nem sokáig tartott azonban a csendes szemlélődés. Győri liberális gondolkodású barátaival gyakran összejöttek a Xántus-házban és hosszúra nyúló vitákat folytattak az ország politikai helyzetéről, s éles szemmel vizsgálták a gazdasági, társadalmi elmaradottságot. Xántus idegenül nézte a kiegyezés felé forduló közéletet, s barátai hatására egyre jobban az 1 848-as alkotmányhoz való visszatérés szükségességét vallotta. Liberális elvei, amerikai viszonyok között formálódott demokratizmusa az ellenzék soraiban jelölte ki helyét. A kaszinóban és a Xántus-házban tartott viták felhangolták közéleti ambícióit és belevetette magát a győri közéletbe. 1865. január 22-én kemény hangú írást közöl a Győri Közlönyben "Egy pár szó a Casinó ügyben" címmel. Xántus mindjárt cikke elején megállapítja, hogy "az egylet, mint áll, nem állhat fenn", merjk'az összejöveteleken sok a személyeskedés; "vannak tagok, kik másokat lenéznek", s ezek miatt sokan kimaradnak, újak pedig nem lépnek be. Ezért kinyilvánította, hogy csatlakozik azokhoz, akik már a lapban korábban kinyilvánították, hogy új kaszinót kell létesíteni, melyben mindenki "társadalmi, polgári, műveltségi, vagy függetlenségi szempontból egyenlő". Tiltakozik amiatt is, hogy a kaszinóból ki akarják tiltani a Közlönyt az ominózus felhívás miatt. Xántus sorai sokkolták az 1 838 óta működő, nagymúltú egylet híveit, akik szertartásosan hittek minden kritika nélkül az egylet rendeltetésében, nevezetesen a hazai irodalom és tudomány, valamint a "localis" magyar érdekek pártolásában. Xántus észrevette, hogy szinte teljesen hiányzik a polgári vitakultúra és tolerancia a győri közéletből, ha helyi kérdésekben /úgymint a Közlöny, a Kaszinó vagy a Duna-híd létesítése/ eltérőek a vélemények. Xántus cikkére Matusek Antal a liberális nemesi jobboldal részéről olymódon reagált, hogy "Ki egy Xántus Jánost támad meg, az botorul nyúl a nemzet közelismeréséhez", de az új kaszinót nem támogatja, s kéri Xántusékat, hogy a fennállóhoz csatlakozzanak. 1 865. február 2-án reagálnak az egylet vezetői Nagy Endre és Xántus felvetéseire. Sziklósi Szabó Kálmán elnök és Zmeskál Sándor jegyző, - mindketten patinás 48-as személyek - kifogásolták Nagy Endre indító felhívását, mely "hivatását tévesztve a közjóra irányuló erőknek szétforgácsolását célozza". Xántus "kihívó megtámadásával" szemben azt kifogásolták, hogy elmaradtak "irányt adónak remélt indítványai". Igy teljesen érzéketlenek voltak a kaszinó liberális atmoszféráját hiányoló felvetésekkel ARRABONA 35/1-2.
