Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Tóth László: Adatok Xántus János győri kapcsolatairól
szempontjából 1 00 évvel előzték meg a Dunagőzhajózási Társaság legszebb hajóit, s ráadásul szebbekés kényelmesebbek is." Az amerikai gőzösök három emeletesek, rajtuk 3-400 kabint képeztek ki 800 utas részére, s ezen felül még 20 ezer mázsa árut is szállíthat. Ilyen teherrel is mindössze 4-5 láb mélyen jár a vízben. A kérdés csupán az, hogy miért nem lehetne a Dunára is ilyen hajókat építeni, vagy a meglévőkön legalább 100 kabint kiképezni. A válasz Xántus számára nagyon egyszerű: a hiba a szemléletben és a felfogásban van. Mert - mint írja - "a társaság fő maximája, hogy a gőzösnek hajó formájúnak kell lenni", miközben az amerikai gőzösök inkább egy szép kastélyhoz hasonlítanak, s jóval mozgékonyabbak, mint a társaságé. A második részben Xántus bemutatja az amerikai típusú utasszállító gőzösök minden előnyét és praktikus tulajdonságait. Az amerikai gőzös teste azért "lapos fenekű", hogy "ne járjon mélyen a vízben", s elől-hátul azért éles, hogy könnyen szelhesse a vizet. A hajótest "födöztében /fedélzetén/ van elhelyezve a gép", a tüzelőhely és a legénység, hátul a tüzelő anyag és a szállítandó áru. A fedélzetből minden oldalról "rámázat" nyúlik ki, többnyire a víz fölött. Erre a fedélzetre építettek 2-3 emeletet, így az utasok 3-4 ölnyire vannak elhelyezve a víz fölött. Ha netán a hajó elsüllyedne, emiatt nem kell őket az alsó hajótestbe szorítani, ahol "rettenetes szerencsétlenségek történhetnek." Az amerikai folyamgőzösök a hajótest felett "elején és hátulján" olyan szélesek, mint a közepén, így "sok hely van megnyerve a termek és kabinok kiképzésére. A Dunagőzhajózási Társaság tisztjei - mondja Xántus - azzal érvelnek, hogy az amerikai rendszerű hajókat "a Dunán uralgó szelek felborítanák, belső építményeiket leszaggatnák". Ezek gyarló kifogások - jegyzi meg Xántus -, mert Amerikában is fúj a szél, sőt ott még "nagyobb szél dühének vannak kitéve". A harmadik részben a folyami hajózás költséggazdálkodásával kapcsolatos javaslatok találhatók. Az amerikai folyam-gőzhajótársaságoknak 4-8 hajója van, "így el van kerülve azon költséges administrátió, mely az európai nagy kiterjedésű gőzhajótársaságok jövedelmét felemészti". A másik fő gazdálkodási elv, hogy "minden czél nélküli és fölösleges hivatalnok el van kerülve, minden czélnélküli irkafirka időveszteség". Az amerikai hajókon a kapitányon kívül 2-3 alkalmazott van, egyik adja jegyet, a másik elveszi ellenőrzés végett. Itthon "aranypaszomántos hivatalnokok serege bámulja a semmit". "Szinte az embernek nevetni kell azon, mikor Dunánkon egy állomáson 1 vagy két utas száll fel s 4 aranypaszomántos hivatalnok fontos arczal kíván jó napot". Az amerikai társaságoknál fontos fő elv, hogy minden főtiszt, beleértve a gépészt is, a társaság részvényese legyen, "ez által el van érve az, hogy a tisztek előzékeny magaviselet által a hajót megkedveltetik, pontos és gyors ügykezelés által a szállítókat megnyerik... financiálisán pedig minden fennakadás az ő részvényeik osztalékát fenyegeti". Itthon "a hivatalnokok valamennyien nyugdíj képesek, s egyéb érdekük sincsen a vállalatban, minthogy mielőbb leszolgálják az időt, mely számukra gondnélküli nyugodt életet biztosít". Figyelemre méltó elv az is, hogy a részvények ára oly magas, "hogy kevés egyén kezeiben maradhat a vállalat". Ennek oka pedig az, hogy "ily kereskedelmi vállalat annál jobban virágzik, minél kevesebb embernek van beleszólása az ügyvezetésbe... A múlhatatlanul szükséges hivatalnokok a vállalat azon vezetői, kik vagy szakértők, vagy tetemes összegig vannak a vállalatban érdekelve... így mindkét eset biztosítja erélyes és tevékeny működéseiket a társaság javára." Xántus 1 864. október elején Pesten az állatkert ügyében tevékenykedett, de október végén visszatért Győrbe. Közben Győrött az augusztusi cikksorozatában a gőzhajózás érdekében kifejtett korszerű műszaki és közgazdasági nézetei miatt a vele szemben ARRABONA I 35/1-2.
