Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Persányi Miklós: Xántus János életművének üzenete korunk állatkertjeinek

az adott feltételek között. (Például kevesebb majom-, medve vagy nagymacska fajt kell tartani, de olyanokat, amelyek nemzetközi szaporítási programjaiba jól tudunk kapcsolódni: ilyenek ma például az aranyhasú mangábék, a mandrillok, a gorillák, az orangután, a papagájok között a vörösfülű és a jácint ara, a mandzsu daru stb.) Más szempontokat is mérlegelünk. Nemegyszer fontos etológiai, vagy fiziológiai kísérleteket, megfigyeléseket lehet folytatni olyan fajokon, amelyeknek nincs természetvédelmi jelentősége, s nevelési értéke sem különleges. Mindezen szép szempontokat persze gyakran elsodorja az az igen prózai szempont, hogy milyenek a tartási lehetőségeink. Van-e alkalmas helyünk egy szükségesnek gondolt állatnak. Szabad-e tartanunk, tudunk-e alkalmas elhelyezést és életmódjának, viselkedésének minimálisan megfelelő feltételeket biztosítani. Mert ha nem, állatkínzásra még más magasztos célok miatt sem vállalkozhat egy nevelő célú intézmény. Továbbá prózai szempontokat is számba kell venni. Mekkora az állat takarmányigénye, mennyibe kerül ez, mennyi fűtést, klimatizálást, speciális higiéniai követelményt támaszt az állat tartása? Mennyire munkaigényes a gondozása? Mivel mindezek abban az egyszerű kérdésben végződnek, hogy mennyibe kerül, bizony nem is olyan egyszerű a szelekció. Tisztelt Kollégák! Kedves Barátaim! Az elmúlt percekben négy kérdésről beszéltem: Először arról, hogy Xántus életmüvének van hozzánk szóló időszerű tanulsága. Majd arról, hogy az állatkerteknek át kell alakulniuk. Nemcsak egyszerűen állatokat kell bemutatnunk, hanem az élővilág, sőt a természet egészét, működését, összefüggéseit, az emberiséggel való együttélését kell a látogatók elé tárni. Sajátos természetvédelmi és kulturális szervező feladatokat végző intézménnyé kell válni, amelytől a művészet éppúgy nem idegen, mint a tudomány. Harmadszor szóltam a Budapesti Állatkert nehéz helyzetéről és újító törekvéseiről. Végül pedig szóltam a Budapesti Állatkert előtt álló zoológiai problémákról. Xántus élete üzenet a mai állatkertészeknek Magyarországon: nekünk is szükségből kell erényt kovácsolni, a nehéz helyzetekből huszáros módon kivágni magunkat. Kevés pénzzel európai színvonalú intézményeket teremteni. Állatkertekből - életkerteket kell teremteni. Ennek megfelelni megtisztelő, de nagyon komoly felelősség. Köszönöm, hogy érdeklődnek törekvéseink iránt, s még inkább, ha hajlandók osztozni benne. Jegyzetek 1. Dr. Allodiatoris Irma: Xántus János. Társadalom és Természettudományi Társulat 49. sz. füzete. Bp. 1955. 2. Xántus János indítványa az állatkert felállítása tárgyában. Magyar Tudományos Értesítő 1862. 171. ARRABONA KU 35/1-2.