Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Muezológia - Kiállítás ismertetés - Horváth József: A magyar iskola első észázadai
KIÁLLÍTÁS ISMERTETŐ A magyar iskola első évszázadai. Győr, 1996. Hazánk első kolostorát - és vele első iskoláját - 996-ban alapították a Prága mellől érkező bencés szerzetesek Szent Márton hegyén. Pannonhalma millenniuma így egyben a magyar iskola történetének ezer éves voltát is jelenti, melynek méltó megünneplésére már 1992-ben Iskolatörténeti Emlékbizottság alakult, előkészítendő az 1996. évi jubileum rendezvényeit - többek között egy reprezentatív országos iskolatörténeti kiállítás megrendezését. Ez három időszakra bontva, három helyszínen került kivitelezésre: Győrött az első iskola alapításától 1526-ig, Debrecenben a reformáció korától a reformkorig, míg Budapesten az 1848-tól napjainkig terjedő korszak történetének fontosabb dokumentumait tekinthették meg az érdeklődők. A győri kiállítást - mely a Xántus János Múzeum Rómer Flórisról elnevezett, ezen alkalomra elkészült új kiállító termében került megrendezésre - 1996. március 21-én nyitotta meg Göncz Árpád köztársasági elnök. Rendezői - G. Szende Katalin soproni és Szabó Péter győri muzeológusok - alapos munkát végezve készítették el a kiállítás forgatókönyvét, melyet Kubinyi András egyetemi tanár lektorált. Összeállításánál olyan szaktekintélyek véleményét kérték ki, mint az oktatástörténettel foglalkozó Mészáros István, a zenetörténész Szendrei Janka, a paleográfus Érszegi Géza és az írás- és könyvtörténész Vizkelety András - mindannyian szakterületük legkiválóbb magyar képviselői. Személyük garancia a kiállítás és a hozzá készült katalógus magas tudományos színvonalára, ugyanúgy, mint a kiállított dokumentumok válogatásában és leírásában közreműködő 47 szakember névsora. Ez utóbbiak között a megyénkbeliek mellett - Győrből Tomka Péter, Sopronból Askercz Éva, Gömöri János és Grüll Tibor, Pannonhalmáról Bánhegyi Miksa és Csóka Gáspár vett részt a már említett szerkesztőkön kívül e munkálatokban - 24 budapesti, egy-egy visegrádi, miskolci, szegedi és tatai, valamint több osztrák, német, angol, szlovák és lengyel kutató neve is olvasható. Hasonlóan tekintélyes a kiállításra tárgyakat kölcsönadó intézmények névsora, melyben 10 budapesti, 4 soproni, 3-3 pécsi ill. esztergomi, l-l miskolci, pannonhalmi, pásztói, sárospataki, veszprémi és visegrádi gyűjtemény mellett 4 bécsi, 2 pozsonyi, valamint l-l kolozsvári, krakkói, kremsi, londoni, müncheni, passaui, római és straubingi intézmény neve is megtalálható. Ahogy az tőlünk nyugatabbra már általánosan szokás, a győri kiállításra készült katalógus sem csupán a kiállított tárgyak "leltárszerű" leírását adja, hanem fontos, a rendezvény tematikájához kapcsolódó tanulmányokat is tartalmaz. E lassan hazánkban is terjedő gyakorlatnak - vö.: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. I-III. köt. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. - szép példája "A magyar iskola első évszázadai" című kötet, melynek első felében nem kevesebb, mint 1 7 értékes tanulmányt olvashatunk! Fel kell hívnunk a figyelmet a kötet két bevezetőjére is: az Engel Páltól származó első az évforduló jelentőségét és a kiállítás fontosságát igyekszik érzékeltetni; míg Botos Gábor a megyei közgyűlés elnökeként arra utal, hogyan igyekszik Győr-Moson-Sopron megye - többek között e kiállítás fogadásával és az új kiállítóhely megnyitásával méltóképpen megünnepelni a magyar oktatás millenniumát. ARRABONA MtEM 35/1-2
