Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Muezológia - Kiállítás ismertetés - Horváth József: A magyar iskola első észázadai
A "TANULMÁNYOK" rovat élén KELEMEN ELEMÉR "Ezeréves a magyar iskola" című áttekintése áll: ebben az Iskolatörténeti Emlékbizottság ügyvezető igazgatójaként rövid vázlatát adja a kiállítások választott témájának, ismertetve a jelen évforduló előkészületeit, valamint a jubileumi rendezvények rendjét is. A tényleges tanulmányok sorát MÉSZÁROS ISTVÁN nyitja, aki "Hat évszázad iskolái a Kárpát-medencében" címmel tömör áttekintését adja a győri kiállítás tárgyának, néhány oldalnyi terjedelembe sűrítve azt a rengeteg ismeretet, melyet korábban fél tucatnyi önálló kötetben, több ezer oldalon ő tett publikussá. Jelen összefoglalója melyből az egyes korszakok tantárgyairól és fontosabb tankönyveiről is képet kaphatunk - mintegy megadja a kötet alaphangját, ugyanakkor jó szolgálatot tesz mind a további tanulmányok, mind a kiállítás anyagának alaposabb megismeréséhez. Izgalmas feladatra vállalkozott TOMKA PÉTER, aki "Az előzmények" című rövid írásában összefoglalni igyekszik mindazon ismereteket, melyek a honfoglaló magyarság műveltségéről a régészeti adatok segítségével kideríthetők. Utal - többek között - a mesterségek széleskörű ismeretének, valamint őseink hitvilágának az ásatások sírleleteiből kikövetkeztethető nyomaira, de felhívja a figyelmet néhány fontos nyelvészeti összefüggésre is. Az egyházi iskolák egy speciális csoportját veszi vizsgálat alá ROMHÁNYI BEATRIX "A koldulórendek szerepe a középkori magyar oktatásban" című tanulmányában, melyből képet kaphatunk - többek között - a domonkosok, a ferencesek, valamint az ágostonos remeterend e korszakbeli magyarországi iskoláiról. A térképvázlatokkal illusztrált - így az egyes rendek oktatási intézményeinek térbeli elhelyezkedését is jól mutató - tanulmány a felsőbb, valamint a partikuláris iskolákat egyaránt számba veszi; emellett részletesebben foglalkozik a magyarországi rendtagok külföldön végzett magasabb szintű tanulmányaival - különös tekintettel a domonkos rend tagjaira -, és felhívja a figyelmet az ezirányú kutatások néhány hiányosságára is. A középkori iskola tananyagát meghatározó ún. hét szabad művészet fontos alkotóeleme volt a zene oktatása: ez ad különös jelentőséget SZENDREI JANKA "Zenetanulás a középkorban" című, komoly jegyzetapparátusra épülő tanulmányának, melyben az első, 1 083 körül keletkezett pannonhalmi könyvjegyzék zenei vonatkozású tételeitől elindulva veszi sorra az ezirányú fennmaradt emlékeket, áttekintve közben a zeneelmélet oktatásának fejlődését is. ALFONS HUBER straubingi /Bajorország/ gimnáziumi tanár és KUBINYI ANDRÁS professzor együttműködéséből született meg az "Egy budai iskolamester pályája a XV. század második felében" című tanulmány, mely a kötetre jellemző összefoglaló áttekintések közül kissé "kilógva" egy izgalmas esettanulmánynak tekinthető. A hatalmas forrásanyagra épülő, jól megírt tanulmányból kirajzolódik Konrad Wann egykori budai iskolamester származása és magasra ívelő pályája, mintegy illusztrációjaként annak: a tudományokban való elmélyedés a társadalmi-gazdasági felemelkedés egyik útját is jelenthette a késő-középkor embere számára. A kisebb lélekszámú települések oktatásügyének áttekintésére VALTER ILONA vállalkozott "Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban" című tanulmányában. A kezdetektől - azaz a plébániákon folyó "papnevelés" ismertetésétől - kiindulva tesz kísérletet a témára vonatkozó elszórt adatok összesítésére, részletesebben bemutatva a mezővárosi plébániai iskolák tananyagát, valamint - a Pásztón feltárt iskolamesteri ház alapos elemzésével - épületét. A régészeti adatok kapnak döntő szerepet GÖMÖRI JÁNOS "A sárospataki középkori plébániai iskola" című tanulmányában is, aki az 1968-ban végzett feltárás eredményeire támaszkodva ad dokumentációval jól alátámasztott leírást az egykori iskola ARRABONA BEtlI 35/1-2.
