Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Muezológia - Múzeumi élet - Hermann Róbert: Gyapay Pál téri középbirtokos 1848-49-es naplója

20. Gyapay Dénes rendelete. A papok egyházi szónoklataikban magyarázzák a Függetlenségi Nyilatkozatot, s május 26-ig tegyenek esküt rá. Győr, 1849. május 2. 21. Gyapay Dénes rendelete. Megtiltja az indokolatlan lövöldözést. Győr, 1849. május 23. 22. Felhívás a néphez az oroszok elleni harcra. Debrecen, 1849. május 30. 23. Gyapay Dénes felhívása önkéntesek toborzására. Győr, 1849. június 6. 24. Gyapay Dénes levele Gyapay Pálhoz. Győr, 1849. június 10. 25. Lukács Sándor rendelete a népfelkelés megszervezéséről. Győr, 1849. június 19.

22 26. Noszlopy Pál levele Gyapay Pálhoz. 6-800 kugli fát kér készpénzfizetés fejében vagy kölcsön ellenében. Tét, 1849. június 22. Gyapay Pál 1849. június 24. utáni elfogatására utal az is, hogy nemcsak a napló fejeződik be ezen a napon, de az utolsó mellékelt dokumentum is két nappal korábbról, június 22-ről származik. Eitner Károly regényes visszaemlékezése szerint Gyapay Pál 1 849 szeptemberében Zala megyében bujdosott, s egy szerencsés véletlennek köszönhette megmenekülését. Haynau felesége Lábatlan községen átutazóban a rossz útviszonyok miatt nem tudott továbbmenni, s a közeli Reviczky-kastélyban Gyapay Pál vejénél, Reviczky Károlynál szállt meg. Reviczky Károly valóságos lakomát csapott Haynauné tiszteletére, s búcsúzáskor megkérte, hogy járjon közben apósa érdekében a férjénél. Haynauné ezt aztán meg is tette. A történet eléggé valószerűtlen, hiszen az 1849 utáni megtorlást az különböztette meg a XX. századiaktól, hogy a kompromittáltak családtagjait nem üldözték. Ám ettől még a járulékos adatok igazak lehetnek. Akár elfogták, akár nem, Gyapay Pál nagyobb büntetés nélkül úszta meg az 1 849-es évet. A szabadságharc leverése után még egy adatunk van róla. Ferenc József 1 852. évi magyarországi látogatása után Horváth Endre feljelentette Sziklóssi Szabó Péter és Gyapay Pál bezi, Sibrik Antal és Argay József csécsényi, Purgly Sámuel sövényházi lakosokat, mert távolmaradtak a császár fogadásáról, holott anyagi jólétük megengedte volna a részvételt. Ez az adat is arra mutat, hogy Gyapay Pál nem engedett a negyvennyolcból, s birtokostársai többségéhez hasonlóan a passzív ellenállás útját választotta. A napló szövegét teljes terjedelmében, a tájnyelvi alakok megőrzésével, a rövidítések feloldásával és a jelenlegi helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük. A jegyzetekben egyrészt a szövegben említett nevek magyarázatát, másrészt néhány fontosabb utalás feloldását találja az olvasó. Közleményünket abban a reményben bocsátjuk az olvasó elé, hogy abból pontosabb képet nyerhet 1848-49 Győr megyei történetéről - nem az események alakítójának, hanem át- és túlélőjének nézőpontjából. Nevezetes epocha 1848. 2-k 8-br/is/. Egymást érő felsőbb parancsokat tévén az országban beütött, s Fehérvár körül megverettetett, miszerént visszavonulásában tájékunknak futó horvát lázadók - szükséges-é a népnek t/udni/ i/llik/ tömegestül leendő felkelését megrendelőket, amelyeknek következésében a magyar kormányhoz hű s egyszersmind nyert szabadságát becsülni tudó tóközi valódi igaz magyar fajta s minden sors- és valláskülönbséget válaszfalul nem tekintő lakosság valamint serény, úgy hona védelmében halálra is elszántan 3-k 8-br/is/ megindult a kijelelt ponton Ravazdnál öszvesereglendő, csupán az elaggott öregeket, betegeket és hibás férfiú személyeket hagyván honn a ARRAB0NA 35/1-2.