Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
részt. Ezeket a budapesti zeneművészeti iskolán bírálták el. Díjat nyert Gaál Ferenc: "Vándordal" c. műve. - 1 885-ben költeményre 22 pályázó volt, de a díjat ekkor nem adták ki. A humoreszk pályázatnál a díjat megosztották Szakonyi Kálmán: "A szerelemről" és Ujváry Béla: "Jeremiás új ruhája" c. műve között. - 1888-ban a műdal férfikarra c. pályázaton 12 pályázó volt, díjat nyert Lányi Ernő: "Egy gondolat bánt engemet" c. szerzeményével. - 1 890-ben a tanulmány tárgyban 9 pályamunka érkezett be, díjazást nyert Ekkert Antal /Törvényhozás a természetben/. - 1913/14ben novellára 8 pályázó volt, díjat nyert: Osgyán János, dicséretet kapott: Kárpáti Sándor "Április" c. munkája. - Költemény kategóriában 5 pályázó volt, díjazott: Mészáros Sándor: Versek. - 1920/21-ben gyermekmese pályázaton 19 mű közül Fekete Zoltán "Rózsatündér"-e nyert első díjat. A gyermekvers pályázat győztesei Rábel Lászlóné: "Levél a Jézuskához" és Maria Éva "Cica jön a házba" című költeményei lettek. 145 További példák az évi jelentésekből: 1886-ban 6 szavalásra alkalmas költeményből egy sem volt jutalmazható. - 1887-ben a népszerű tanulmányra több pályázat érkezett be, díjat nem adtak ki. A vegyeskarra írt műdallal pályázók közül Kapi Gyula: "Árpád sírjá"-val kapott díjat. - 1 889-ben 5 humoreszk pályázó közül egy sem volt jutalmazható. Műdalra 4 pályázó volt, díjazást kapott Kirchner Elek. - 1891-ben szavalásra alkalmas költeményre 10 pályamunka érkezett, díj: Beké József: "Jefte" c. verse. 191 1/1 2-ben a 9 novella közül egy sem volt jutalmazható. A modern magyar dráma Csikytől napjainkig című témában nem volt jutalmazható pályamunka és 191 2/1 3-ban sem. - 191 2/1 3-ban a 12 novella pályamunka közül díjat kapott: Pilisy Lajos "A fehér asszony meg a fekete legény" c. munkája. V. Névfelvétel: Frankenburg Irodalmi Kör Induláskor a Kör szervezeti élete két alapelven nyugodott: 1. A vezetés és a programszervezés a bizottság kezében van, tehát alkotmányos. 2. A Kör nem a pesti nagy irodalmi társaságokat utánozza, hanem széles mederben munkálkodó társadalmi egyesület. Ez lehetővé tette az Alapszabályban lefektetett alapvető célkitűzések megvalósulását és a nemes törekvések elérhetővé tételét. Mindehhez sok útban lévő akadályt, nehézséget kellett legyőzni és elhárítani. Az 1 879. szeptember 22-i rendkívüli közgyűlés az alapszabály módosításával eltörölte a már működő bizottságokat. A Kör ügyeit csak egy bizottság, az igazgató tanács vezette. Az 1891. április 1 2-én megtartott közgyűlésen pedig megszüntették a működő tagok kategóriáját, viszont öt-öt tagú irodalmi és művészeti bizottságot alakítottak, melyeknek elnökeit mindig a Kör alelnökei, egy irodalmi és egy zenei alelnök /másodelnök/ adták. /13.§ /2.bek./'*° - Az irodalmi és művészeti bizottság tiszte továbbá elbírálni a beérkezett pályaműveket, melyekről köteles az igazgató tanácsnak részletes jelentést tenni. E végből mind a két bizottság a szükséghez képest kiegészítheti magát. E módosítások a 1 1 .§/2. és a 13.§/2 bekezdést érintették. A módosításoknak az lehetett az oka, hogy a műsorok összeállítása szakértelmet kívánt, s a bizottságokba tömörített szakemberek ezt az igényt színvonalasan megoldották. 7 972. február 14-én Mészáros Sándor főtitkár az igazgató tanácsnak előterjesztette azt a javaslatot, hogy az egyesület nevét "FRANKENBURG IRODALMI KÖR"-re változtassák. Indoklását a Kör alakulásának körülményei és Frankenburg születésének centenáriuma alapián tette. A javaslatot az 1912. június 16-án tartott közgyűlés jóváhagyta , 150 ARRABONA I 35/1-2
