Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör a magyarság szolgálatában (1877–1921)
A taglétszám szempontjából alig volt olyan egyesület Sopronban, amely a csekély tagsági díjért annyi intellektuális élmányt nyújtott volna, mint a Kör. Az estélyek irodalmi felolvasásai és művészeti előadásai akármelyik fővárosi egyesületnek is díszére válhattak volna. Ezenkívül nagymértékben hozzájárultak Sopronban a nemzeti érzés fölkeltéséhez és terjesztéséhez, nemkülönben a társas élet ápolásához, ami a város polgárosult viszonyai között sizntén számottevő jelenség volt. A Kör tagjainak nagy részét a soproni társadalom azon rétege adta, amely folytonos változásnak, áthelyezésnek volt kitéve. Igy volt 1898-ban Kárpáti Károly is, akit a kötelesség szólított el Szegedre, pedig a Kör alapítása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. A kilépő és elhunyt tagok helyébe újak léptek. Külön említést érdemel az az időszak, amikor a FIK az elcsatolás ellen tiltakozott műsoraival. E műsorok a tiltakozáson túl betáplálták a város lakosságába, a városlakók szívébe, fejébe Sopron Magyarországhoz tartozásának tudatát. Nyelvtanfolyamok A Kör a magyarosodás érdekében olyan nagy feladatokat is magára vállalt, melyek az Alapszabályban nem is kerültek megfogalmazásra. Ilyenek voltak: 1. Felnőtt magyar nyelvtanfolyam. - Bella Lajos az 1878. június 8-i közgyűlésen javasolta, hogy a Kör a magyar nyelv ingyenes tanítása céljából nyisson tanfolyamot a felnőttek számára. Az 1879. január 19-i közgyűlés állást is foglalt a magyar nyelv terjesztése érdekében. Ebből az indítványból csak 1 886/87-ben lett valóság. A német anyanyelvűek díjazás nélküli tanításában részt vett Bakó Samu néptanító, Bancsó Antal főiskolai tanár és Récsey Viktor benedekrendi tanár. A helyiséget Salamin Leó főreáliskolai igazgató biztosította. Az 1 889/90-es tanévre a kezdők oktatására 37 férfi és 41 nő jelentkezett. A II. osztály létszáma 39 tagra nőtt, jobbára nőkből állt. Az eredményesebb haladás érdekében 1890-ben már három csoport működött. Újabb oktatók is jelentkeztek: Gombocz Miklós, Marusák Pál, Fleischacker Fridolin és Józsa Menyhért. Mivel több iskolában már - eredményesen - magyar nyelven történt a tanítás, ezért a felnőttek részére szervezett magyar nyelvtanfolyam 1893-ban befejezte működését. 2. Gyermekkitelepítések. - 1 905-ben a Kör Csizmadia Endre dr. javaslata alapján a magyar nyelv terjesztésére - a nyári szünidő alatt - újabb akciót kezdett. ' így került sor a nyári ún. gyermekkitelepítésekre, melyeken már az első évben 83 tanuló vett részt. Az ingyenes gyermekcsere felhívásra 48 növendék jelentkezett. Ez azonban nem valósulhatott meg, mert a szűkös anyagi viszonyok között élő szülők kérték a cserét. Emiatt ebben csak 14-en részesülhettek. A magyar nyelvi gyakorló iskolában viszont viszonylag nagy létszámmal, 231 tanulóval kezdték meg a tanítást. A gyermekek magyarosítási akciója igen költséges volt. Ennek anyagi fedezetét adományokból és rendezvények jövedelméből biztosította a Kör. Az akció lelkes hívekre talált és szeretetteljes felkarolásban részesült, majd csak 1911-ben sorvadt el az általános drágulási folyamat és a megélhetéssel járó küzdelmek miatt. A társadalom áldozatkészsége mindinkább csökkent, emiatt meg kellett szüntetni a magyar nyelvi tanfolyamot is. A gyermekkitelepítésről Hajas Kálmán büki tanító a következő jelentést tette a Körnek:"... a fiúk igen jól érzik magukat körünkben, s az a tudat, hogy ők, a német anyanyelvű gyermekek, most tősgyökeres magyarok között vannak, növeli bennük a magyarsághoz ragaszkodást." ARRABONA 35/1-2.
