Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött
Az alapító szépírók között országos rangú név volt Domonkos István. 32 éves korában már nyuli plébános. Vallásos tárgyú fordítások és önálló művek után versekkel, majd falusi témájú elbeszélésekkel válik ismertté. Később tagja lesz a Szent István Akadémiának. Érdekes életút Szalóki Kriváchy Eleké. 1908-ban a győri tankerületi főigazgatóság tisztviselője. Előzőleg bölcsésztanulmányokkal rendelkező színész, a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, Paulay Ede rendező növendéke. Tíz évet töltött a rendező-dramaturg munkában, néhány drámája is színre került. 1906-tól Győrött már csak irodalmi működést folytatott. Az előkészítő szervezésben volt hasznos Farkas Mátyás főjegyző, a későbbi polgármester. A kör adminisztrációját és pénzügyeit a győri hajózás megszervezésében agilis Ehler Antal végezte. Farkas, mint jó hírű szónok, gazdasági ügyintéző és szakszövegek szerzője is szerepel a nyilvánosság előtt. Mindkettejüknek jelentek meg útirajzai, útleírásai, Ehlernek kötetben is. Formálisan ezek adhattak jogcímet a köri tagságra. Tehetséges novellistának indult, "a Gorkij-féle realisztikus irány" híveként jellemzi egy méltatója Kemény Józsefei. 1907-ben önálió kötete jelent meg Győrött, érdeklődése később a történelem felé fordul. Az irodalmi pályakezdésnek leggyakoribb, a nyilvánossághoz is legbiztosabb útja a vers; akkoriban annak is két műfaja, a dal és az ódái hangvételű alkalmi költemény. Egyesületi évfordulók, közéleti férfiak ünneplése során nélkülözhetetlen kellék. Szávay Gyula példája és sikere is ihletforrás lehetett, sőt kötethez is segíthetett. A köri szervező bizottságnak bőven volt alkalma válogatni. Megtisztelte tagsággal Kenézy Csatári, aki hatvanhoz közel is buzgón dalolt, a negyvenéves Angyal Emilt, aki nemcsak a lírában, hanem mint árvaszéki tisztviselő a szakirodalomban is működött. A harmincasokból többen önálló kötettel vártak bebocsáttatást. Közülük Mészáros Vilmos háborús élményei elbeszélésével válik valóban érdemessé a köri tagságra. Egyéniségük valójában alig különbözik. Szohurek Antalról mégis érdemes megjegyezni, hogy ihletköre tágabb volt a papköltők számára hagyományosan illendőnél, ezzel talán Harsányi Lajost is bátorította. 10 Az alapító négy újságíróból kettő holtig az maradt; Révész Sándor a szerkesztőpublicista, Csokonai Vitéz Mihály a riporter-szépíró. Kuncz Jenő 1908-ban a Győri Hírlap főszerkesztője volt, foglalkozását tekintve jogász. Ambiciózus szépíró, Bálványok bolondja című drámája éppen ezekben az években aratott sikert. A szerkesztőségből később visszatért a megyei közigazgatásba, s alispánként ment nyugdíjba, de elnöke maradt a Kisraludy Irodalmi Körnek 1934-ig. Újlaki Géza tanító volt és újságíró, nem egyetlen képviselője a két szakma együttes művelésének. A város kultúrájának a századelőn is virágzó ága volt a zene. Ehhez képest akár kevesellhetjük is az alapítók között a két muzsikust. Később majd javulni fog az arány, de egyelőre a kettő is inkább "másfél", hiszen a hatalmas munkabírású főreáliskolai tanár, Vajda Emil zeneiskolát szervez, énekkart vezet, vezényel és hegedül; tanítja szaktárgyait, a magyart és a németet, ezen kívül testnevelést és gyorsírást. A szabadságharc eseményeinek és hőseinek bemutatója élőszóval és kötetekben. A másik muzsikus Ángya/ Armand, eredeti tanultsága szerint jogász; rendőrkapitány, ügyész, ügyvéd, e minőségben bőven vannak szakmai publikációi is. Mint világi, egyházi és színpadi zeneszerző, a Magyar Lant társszerkesztője az országos zenei életnek is részese, kapcsolatban van Bartók Bélával is. Az alapító tagok mintegy fele a tudományt művelte. Papok, teológusok, bencés és világi tanárok, s melléjük egy levéltáros és egy földbirtokos. Már ebből, de a millennium utáni idők közhangulatából is érthető az erős történelmi érdeklődés, kiegészülvén ARRABONA 35/1-2.
