Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)

Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött

gyakran teológiai, irodalomtudományi-esztétikai stúdiumokkal. Az idősebb tagok egyike - munkássága révén - méltán lett társelnök: Ruschek Antal. Egyháztörténeti, mozgalomtörténeti, sajtótörténeti munkák mellett egyházi beszédekkel, történelmi tárgyú regények fordításával tekintélyes életművet alkotott. Egyik mozgatója volt az 1891-92-i Kisfaludy-mozgalmaknak. Igen fiatalon írta meg máig is nélkülözhetetlen egyháztörténeti összefoglalásait ßa//cs Lajos, akit később felelős egyházkormányzati feladatok kötöttek le. A bencések bő és majd még bővülő jelenlétét indokolja a rendi tudományosság századvégi felvirágzása. Ennek eredménye a nagy vállalkozásuk; a sokkötetes rendtörténet, az ezzel párhuzamosan készülő Acsay Ferenc-féle iskolatörténet, végül Németh Ambrus könyve a győri tudomány- és jogakadémiáról. Életművük azonban ennél is gazdagabb. Acsay a magyartanítás didaktikájában, az ifjúsági hitszónoklat elméletében és gyakorlatában is maradandót alkotott. Németh feldolgozta a győri ferencesek és a kamillánusok történetét is. Rend- és helytörténeti tanulmányai ajánlották az alapítók közé harmincas évei derekán Molnár Szu/p/'cot. Tizennyolc éve tekintélyes tanára a főgimnáziumnak, irodalmi, irodalomtörténeti tanulmányok szerzője - főként bencés és győri tárgyakban - Teli Anasztáz. A történészek között a legifjabbak egyike, és egyelőre az egyetlen civil R. Kiss István megyei főlevéltáros, aki ezekben az években, mint a centenáriumához közelgő utolsó nemesi felkelés történetírója került előtérbe. Egy évtizede volt tekintélyes tanára a főreálnak Hegedűs Izidor, aki korábban művelődéstörténetet művelt, ekkoriban azonban már inkább a pedagógiához kapcsolódott munkássága. Pályakezdő volt a főreál ifjú tanára, Pitroff Pál. Ekkor még inkább műfordító és esztétikai szakíró - némi fogékonysággal a modernebb irodalmi törekvések iránt. Markáns egyéniség volt a főreálból, a fizikatanár Kovács Zoltán, aki erőteljes filozófiai és politikai érdeklődéssel rendelkezett. Tankönyvíró, egyesületek tisztségviselője és előadója, szerepvivő az induló győri sportéletben, aki mindezek mellett a természettudományok, de általában a tudományok és a szellemi élet új fejleményeit éberen és kritikusan figyelte és értelmezte. Ugyancsak egyedül képviselte tudományát a körben Ember János megyei tanfelügyelő és pedagógiai szakíró. Aránylag rövid győri működése során oly mértékben juttatta vissza a győri közgondolkodásba az iskola, a nevelés ügyét, mint ahogy az évtizedekkel korábban Vargyas Endrének sikerült. A kör legnevesebb, alighanem legszínesebb egyénisége Giesswein Sándor volt. Buzgó pap, tudós, közéleti ember, gyakorló politikus. A keresztényszocializmus meghonosítója, a Huszadik Század becsült vitapartnere. Kezdeti nyelvészeti tanulmányaiból a kör alakulása idején - már áttérőben volt a biblikus tanulmányok felé. A körben nemcsak tudománya és közéleti tekintélye, de toleráns szelleme is fontos lehetett. Hasonlóan egyedi és magányos jelenség volt a földbirtokos és társadalomtudományi gondolkodó Üppay Zoltán. A megyei törvényhatósági bizottságban és a megyei gazdasági egyletben igen higgadt, kiegyenlítő álláspontot képviselt az agrármozgalom ügyében. Felfogása egyébként a polgári radikalizmushoz állt közel. 3. A kör szellemi környezete, az első felolvasó ülések A köri tagság, - ha mégoly vázlatos bemutatással is - remélhetőleg megmutat valamit annak szellemi környezetéből. Túlmenne jelen írás lehetőségein a győri ARRABONA 35/1-2