Arrabona - Múzeumi közlemények 35/1-2. (Győr, 1997)
Tanulmányok - Grábics Firgyes: A Kisfaludy Irodalmi Kör első évei Győrött
"A mozgalom élén szívós, kitartó, lelkes és önzetlen férfiak állnak, akik nem magukért, de a jövő nemzedékért és a város jó hírnevéért is arra törekednek, hogy végre valahára Győr szívében is hangosabban dobbanjon meg az irodalmi élet." Előkészítő bizottság alakul; "remélhető, hogy fáradozásukat rövid időn belül siker kíséri, és Győrnek nem kell szégyenkeznie, hogy hatalmas, nagyarányú fejlődése ellenére nincs irodalmi élete." Konkrétabbá csak a Kovács-ünnepség előtti napon vált az elgondolás. De akkor is csak annyi, hogy a Kisfaludy-nevet veszi fel, félreérthetetlenül Károlyét, és "az irodalom tiszta levegőjében kíván munkálkodni." 2. A végleges megalakulás és az alapító tagság 1908. november 15-én "a Kovács Pál emlékének szentelt ünnep közebédje után a Royal szálló kis termében gyülekeztek azok, akik régen szívükön viselték az irodalmi kör megalakításának szükséges voltát. Az előkészítő bizottság nevében Farkas Mátyás városi főjegyző javasolta az irodalmi kör megalakulását, amire a résztvevők közfelkiáltással helyeseltek. Az így megalakult kör elnökének pedig javasolja dr. Kramolin Viktort. Az ideiglenes intéző bizottság elhatározza, hogy pártoló és alapító tagok toborzására akciót indít addig is, amíg az alapszabályok visszaérkeznek." 1909. február végén a belügyminiszter jóváhagyta az alapszabályt, és április 18-án újra - ezúttal véglegesen - megalakult a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör. Az előzetes sajtóbeli méltatás meglehetősen tétova szöveg, mintha írója /betűjeléből következtetve a titkár Újlaki Géza/ nem ismerné a már jóváhagyott alapszabályt. Megint csak teljesen irodalmi és jobbára vidéki előzményekre hivatkozik: Bessenyei testőreire, Kis János Soproni Magyar Társaságára, Kazinczy és Baráti Szabó kassai vállalkozására, a Keszthelyi Helikon ünnepségeire, az Aurorára, a Kisfaludy Társaságra, persze nyomatékosan a Petőfi Társaságra, a pozsonyi, a soproni, a szegedi, a fehérvári, a debreceni és az aradi irodalmi körre. Közlik a támogató /az alapító és a pártoló/ tagokat toborzó felhívást is: "Évtizedeken át húzódó tervet valósít meg, régi adósságot ró le művelt közönségünk akkor, amikor irodalmi kör létesítését segíti a megalakulás felé. Szükségünk van irodalmi körre, melynek munkáskodása ideális magyar gondolkodást és lelkesedést ébreszt fel és tart fenn városunk és vármegyénk közönségében. A magyar kultúrát szolgáljuk akkor, amikor városunk és vármegyénk erejét irodalmi körbe foglaljuk, s a közönség gondolkodását a szép kultusza felé irányítjuk." Az 1 909. április 1 8-i második, az alakulást már az alapszabály birtokában végleg kimondó közgyűlés megerősíti elnöki tisztében Kramolin Viktort, társelnök Ruschek Antal. A két alelnöki tisztet a közgyűlés egyelőre nem tölti be, hanem "a működés során megnyilvánuló érdemeket kívánja vele honorálni". A többi tisztségviselő: főtitkár Kuncz Jenő, titkár Újlaki Géza, pénztáros Ehler Antal. Az alapító rendes tagok ugyanazok, akik már az őszi első alakuláson szerepeltek: Acsay Ferenc, Angyal Armand, Angyal Emil, Balics Lajos, Csokonai Vitéz Mihály, Domonkos István, Ember János, Farkas Mátyás, Giesswein Sándor, Hegedűs Izidor, Kemény József, Kenézy Csatár, Kiss István, Kovács Zoltán, Lippay Zoltán, Mészáros Vilmos, Molnár Szulpic, Németh Ambrus, Pirtoff Pál, Popper Vilma, Révész Sándor, Szalóki Kriváchy Elek, Szohurek Antal, Teli Anasztáz, Vajda Emil. A rendes tagok számát 50 főben rögzítették, 20 hely tehát még betöltésre várt. Ez a névsor egyébként eldönti azt a kétséget is, ami az előzményekben még jelen volt, hogy ugyanis csak a szépirodalom, vagy az irodalom és a tudomány művelése a kör feladata. ARRAB0NA 35/1-2.
