Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

győri evangélikusság morális tartásával. E szellemi és erkölcsi klíma egész életre szólóan meghatározta az újvárosi ifjú világszemléletét. Szerencsés körülménynek számított az is, hogy a Győri Királyi Jogakadémián Karvasy Ágoston tanítványa lehetett, akitől széleskörű társadalomelméleti, közgazdasági és jogi ismereteket, mai szóval politológiai műveltséget szerzett. Hatott rá Karvasy személyisége, reformgondolkodása és polgári világszemlélete is. A kitűnő szellemi műhelynek számító győri akadémia nemcsak műveltségét alapozta meg, hanem - éppen Karvasy révén bátor politikai állásfoglalásra, a magyar nemzeti függetlenség és alkotmányosság iránti harcos magatartásra is nevelte. Az akadémia elvégzése után családja lehetővé tette számára, hogy nyugat-európai tanulmányútra menjen. 1846-47-ben Londonban tartózkodott, ahol a nyelv elsajátításán túl éberen figyelte a polgárosult környezet egyes jelenségeit, csodálta a Politechnikumban látott technikai vívmányokat. Itthon Dr.Kovács Pál lapjában, a Hazánkban igen tényszerűen és meggyőző erővel szólt angliai útjáról, a gazdasági eredményekről, valamint a polgári létforma előnyeiről. Ennek hatására a polgárosodás, a szabad vállalkozás és kereskedelem szellemi harcosa lett. Szigorú alaptétele volt, hogy a hazai gazdasági és társadalmi elmaradottság az ország történelmi jogainak semmibevételéből, a közállapotok feudális elmaradottságából fakad. Szilárdan hitt Kossuth védegyleti mozgalmában, sajtóközleményeiben nyíltan és következetesen hirdette liberális baloldali nézeteit. A márciusi forradalom győzelme után egyik szervezője volt a győri nemzetőrségnek, s megalkuvást nem ismerő módon harcolt a márciusi vívmányok, illetve Kossuth és a Honvédelmi Bizottság mellett. Windischgrätz győri bevonulásakor rövid időre letartóztatták és lefoglalták 130 kötetes könyvtárát. Politikai "vezeklésre" 10 db "ágybüntetést" róttak ki rá. A szabadságharc leverése után a Győrbe bevonuló Haynau a Karmelita Rendházban kialakított börtönbe záratta. Több havi raboskodás után kiszabadulván azonnal külföldre távozott, félve a további megtorlástól. Félelme nem volt alaptalan, hiszen győri sorstársai közül a tudós "régiségbúvár" Rómer Flóris és Haubner Máté súlyos börtönbüntetést kaptak, Rónay Jácint, Lukács Sándor, Kálóczy Lajos emigrációba menekültek, Sziklósi Szabó Kálmán és gr. Zichy Ottó pedig komáromi menlevéllel húzták meg magukat Győr környéki birtokukon. Ismét Londonba ment, ahol a magyar emigrációs közösségben Pulszky csoportjához tartozott. Minden bizonnyal itt ismerte meg Kossuth 1851. áprilisában Kütahyában kidolgozott Alkotmánytervének francia nyelvű változatát, melyet Kossuth 1851. januárjában küldött Mazzininek Párizsba, csatlakozásra bírván a magyar 13 emigráció vezetőjét az Európai Demokratikus Központi Bizottsághoz. Az emigrációs élet keserű napjaiban egyre nőtt honvágya, s Kálóczyval együtt nehezen tudta feldolgozni magában az emigrációs közösség Kossuthtal is polemizáló, belső vitáit. 1850. végén mindenre elszántan hazatért. Itthon az önkényuralom hatóságai korlátozták mozgásterét és cselekvési szabadságát. Elkeseredésében és az önkénnyel szembeni tiltakozás jeléül nagy fogadalmat tett: mindaddig nem hagyja el lakását, amíg önkényuralom lesz Magyarországon. Fogadalmát betar-