Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása

totta és politikai remeteként, önként vállalt fogságban tíz éven át nem lépett ki Megyeház utca 37.SZ. lakása ajtaján. E tettének híre eljutott Jókai Mórhoz, aki róla mintázta Az új földesúr című regényében Garamvölgyi Ádám figuráját. A passzív ellenállást 1860. nyarán adta fel, amikor már javában dolgozott a Kossuthféle Alkotmányterv fordításán és kiadásán. 1861-ben az országgyűlési választások során Győr város képviselője lett. Az országgyűlésen Teleki László oldalán, a határozati párti közösségben következetesen kiállt az 1848. áprilisi törvények visszaállítása mellett. Két indítványt tett a "hongyülésben". 1861. július 15-én javaslatot terjesztett be Ghyczy házelnöknek a "Magyar hazának külön nemzetiségi igényeinek kellő méltánylása és kielégítő . „ 17 , megnyugtatása" tárgykörben. A beterjesztésben Kozma különös figyelemmel es szöveghűséggel használta fel Kossuth által lefordított Alkotmánytervének a különböző nemzetiségekre vonatkozó megállapításait. Ghyczy elismerőleg szólt Kozma nemzetiségpolitikai felkészültségéről és közjogi szakértelméről, s a nemzetiségi ügyekben kinevezett parlamenti bizottsághoz tette át az indítványt. Ekkor azonban már ott lebegett az országgyűlési viták légkörében a feloszlatás híre, s a bizonytalan helyzetben ad acta tették az előterjesztést. Kozma másik indítványa július 15-én hangzott el a felirati szöveg vitájakor, amikor is csatlakozott Lukinich képviselőtársához azzal, hogy kérte "...nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk" szöveg törlését. Nem tudott eltekinteni attól, hogy 18 1849-ben börtönbe vetették és 10 éves remetei magányt kényszerítettek rá. Az országgyűlés feloszlatása után Győrött drámai hangú beszédében vázolta a képviselői kar munkáját, s élesen tiltakozott a feloszlatás ellen. Néhány évre ismét visszavonult a közélettől, semmiféle közösséget nem vállalt a provizórikus hatóságokkal. 1865-ben ismét indult a törvényesen kiírt országgyűlési választásokon. Győr város mandátumáért ezúttal a helyi kereskedő és pénzarisztokrácia által támogatott Deák párt igen nagy és nemes jelöltet állított vele szemben Kautz Gyula személyében. Tagja volt a megyei választási bizottságnak, ám a provizórikus hatóságokat bíráló megjegyzéseiért valósággal belefojtották a szót. Érződött, hogy Győr városban túlsúlyba kerültek a kiegyezést támogató liberális jobboldali erők. A "bő tudású ember" Kautz Gyula győri választási beszédeit és szereplését komoly figyelem és siker kísérte. "Combinait refom rendszerét" Széchenyi közgazdasági eszméire építette, s az 1848-as törvényeket "az uj kor követelményeivel és iránylataival" kívánta összhangba hozni. Kinyilvánította, hogy lojális az uralkodó dinasztiával szemben, s legfőbb óhaja a birodalom egybentartasa "az érdekközösség és évszázados viszonyosság" jegyében. Vele szemben Kozma az "elv-következetesség" álláspontjáról bírálta az uralkodó dinasztiát, markánsan kiállt az 1848-as törvények, a polgári szabadság és a nemzeti szuverenitás mellett. Alaptétele volt, hogy nem kívánja "minden áron" az uralkodó és a nemzet közötti megegyezést, mert számára "a haza szabadsaga és függetlensége" mindennél előbbre való. A tudományos téren nagyformátumú Kautz végülis biztos győzelmet aratott, ám a szegényebb sorsú kis és középrétegek meglepően magas százalékban szavaztak Kozmára és 1848-ra. (Kautz: 777, Kozma: 659 szavazat). 8