Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Környei Attila: A politikus magánélete – gróf Széchenyi István névnapja 1840-ben

Nem hihetjük, hogy tévedünk annak megítélésében, hogy Széchenyi tudatosan rendez­te ilyen nagyszabásúra a névnapot, hogy várta tőle azt az eredményt, ami be is következett: a környékbeli vendégek aktivizálódását és a szederegylet szervezési munkáinak sikerét. Hi­szen a vendégsereg minden egyes környékbeli tagja részt vett és részt vesz majd a szede­59 regylet alapításában, s összességében 1495 forintot jegyez, a vendégek közül tizenkilencen vesznek részt majd az egylet választmányában és már 1840. október 11-én a cenki kastélyban tartott ülésen véglegesíthették az alapszabályokat és az alapítás egyéb hivatalos okmányait. Széchenyi igen meg volt elégedve a fejleményekkel és 1840. október 11-én az ülést így említi naplójában: "11 ten Sitzung, die um 11 beginnt - es waren Meh­rere. Alles gute, sehr gut engagirt und ausgefallen." A résztvevők közül csak néhányat említ meg, azokat, akik tovább maradtak: Batthyány Lajost, Jankovics Izidort és fiát valamint Festetics Vincét. ÍJ Összefoglalva és előre tekintve megállapíthatjuk, hogy 1840. augusztus 20-án nem egyszerű névnap volt a cenki kastélyban és nem egyszerű házavató, hanem az egyszerű tár­sas összejövetelnél tartalmasabb, messzebbre mutató politikai tartalmú összejövetel. S a házigazda akaratából volt az, aki különféle céljai, politikai és gazdasági törekvései előbb­revitelét, támogatását várta az eseménytől és a vendégektől. Természetesen nem úgy kell ezt elképzelnünk, hogy a gróf aláírási ívekkel járkált a vendégek között, vagy célirányos mozgósító beszéddel traktálta őket. - Emlékezzünk aznapi naplójegyzetére: nehezményez­te Zichy Hermann politikai színezetű pohárköszöntőjét és nemcsak annak irányzata miatt. - Jóllehet a közvetlen meggyőzés, az általa kezdeményezett vagy pártolt ügyek minden kö­rülmények közötti propagandája sem volt idegen a gróf munkamódszerétől. Ez az igen gya­korlatias főúr minden vállalkozását - lett légyen az "nemzetmentő" politikai ügy vagy a legegyszerűbb üzleti vállalkozás - többszörösen körülbástyázta, az egyetértők és támogatók lehető legnagyobb körét vonta köré és ezt mindennapos aprólékos munkával minden lehet­séges helyszínen és társadalmi körben végezte. Éppen az itt tárgyalt életperiódusában, 1841. január 10-én jegyezte be naplójába: "Minden nap szerzek vagy egy új Kaszinó tagot, vagy Szeder Egylet Társat, vagy Hajós Egylet tagot, vagy Kikötői társat, tehát - négy tár­saságnak." ' A nevezetes névnappal azonban nem ezt a módszert követte Széchenyi. Mindössze csak azt várta és ezt célozta az egész rendezvény, hogy a válogatott társaság együttléte, az ünnepségen kialakuló várhatóan nem taszító légkör segítsen fönntartani esetleg erősíteni a megelőző évben körültekintő és szívós munkával elindított politikai és gazdasági kezdeményezései viszonylag széles körben megteremtett kedvező fogadtatását s ilymódon megerősítse ezen ügyek előbbrevitelének lehetőségét. Ezen ügyeket általánosságban is fölfoghatjuk, mégis bátorkodunk megnevezve belőlük kettőt kiemelni. Ezek: a Sopron-Vasi Szederegylet mielőbbi fölállításának lehetősége és a reformpolitika Széchenyi által képviselt irányzatának szervezettebb, a politikai közvéle­ményre is ható megjelenítése. - Nem használjuk, mert ekkor nem használhatjuk a párt, vagy a Széchenyi-párt kifejezéseket. Az előző szándék fényesen sikerült, az egylet a név­napot követő egy éven belül megalakult és sokáig anyagilag is sikeresen működött. S a meg­74

Next

/
Thumbnails
Contents