Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
F. Tóth Zsuzsa: A Moson megyei vásárok történetéhez
A heti vásárok időpontját nem határozza meg, de a középkori szokásoknak megfelelően hétfőn, vagy szerdán tarthalták. Erre egy 1733-as jegyzőkönyvi bejegyzés is megerősítést ad. Azt kérelmezik benne, hogy amennyiben a hétfői napra valamilyen egyházi ünnep esik, akkor engedélyezzék a vásár megtartását szerdán. Érdekes adalékot találunk a már említett Bél Mátyás monográfiában: "Óvár földrajzi fekvése gyakori vásárok tartására nyújt alkalmat. Ezeken a környék népe tömegesen jelenik meg. A vásárokat a város falain kívül eső réteken tartják. A vásárok időpontjai: Vízkereszt, Szt Golthard napja, augusztus hó első vasárnapja, Szt Mátyás és Simon Júdás apostolok ünnepe; a heti piacokról, amelyeket kedden tartanak - hacsak nincs ünnep azon a napon -, különösebben már nem is akarok beszélni " A keddi napot teszik a heti vásárok időpontjává. Ennek okát talán a következő felterjesztésből is láthatjuk: 1806 és 1807 között, a város kérelemmel fordult Bécshez, hogy az országos vásárokat is az engedélyezett hét, hétfői illetve keddi napján lehessen megrendezni, mint a heti vásároknál az szokásos. A piac, a vásár várva várt nap volt a város illetve a környező falvak lakosai számára. A múlt századi újságcikk a következőkben szól a vásárról: " A hetivásárok a belkereskedésben még az országos vásároknál is nagyobb szerepet játszanak, a mezőgazdaságra nézve pedig kétségkívül fontosabban, sőt áll ez iparra nézve is az, minthogy rendesen az iparos helyeknek, vagy az iparos vidék központjául szolgáló városoknak szokott legjobb piacza, legnépesebb hetivására lenni. Az országban 300-nál több olly hely van, melly rendes és nagyobb 17 hetivásárokat tart." A megtermelt termények, kézműves portékák cseréje mellett, egyfajta kulturális és hírforrás szerepet is betöltött. Jelentőséget hangsúlyozza az a tény, hogy 1703-ban a városi tanács elrendeli az összes tanácsbelinek és a bírónak, hogy ünnepi ruhában fegyverrel kötelesek megjelenni a vásárban, az ünnepi ruha viselete a többi polgárra is kötelező jellegű 18 volt. A tanácsbeliek, ha e kötelességüket elmulasztották, 3-5 Ft bírságot voltak kötelesek fizetni. E határozatot 1794-ben újra megerősítik, és a bírságot felemelik 45 Kr-ra. A középkor folyamán, amikor a falvakból a vásárok átkerülnek városokba, ez egyrészt a város önálló fejlődését, valamint a kialakuló iparágak mestereinek önállósulását is eredményezi. A kézművesek, valamint később a kereskedők megjelenése, letelepedése a városokban, Magyarországon döntő szerepel játszott a városiasodásban, illetve ezzel együtt a nagyjelentőségű vásárok kialakulásában. Magyaróvár fejlődésére is kedvező hatással lehetett vásártartás korai engedélyezése, s ezzel együtt a kereslet-kínálat gyors egymásra találása. A legkorábban kialakult céhek a következők: szűrszabó 1629., szíjgyártó 1640., szűcsök 1670., molnárok 1673., kádárok 1690. A helyben kialakult céhek mestereinek helyzeti előnye elvitathatatlan volt a környező városok céheivel szemben. Ejniatt igen gyakori volt területükön is a konkurenciaharc, legfőbb ellenfélnek a Nezsiderből érkezett mestereket tekintették, 1673-ban a csizmadiák pa375
