Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

F. Tóth Zsuzsa: A Moson megyei vásárok történetéhez

A MOSÓN MEGYEI VÁSÁROK TÖRTÉNETÉHEZ "A mosoni tartomány az első, amely a Pozsonynál Dunán átkelőnek szeme elé tárul. A magyarok Mosony vármegyének hívják Mosón mezővárosról, amelyet a németek Wieselburgnak nevezne és innen a megyét "die Wieselburger Gespannsehaft"-nak. Nyári-nyugaton Ausztriával határos, a Duna és Fertő között déli irányba húzódva a győri szélekig terül el. Északon és keleten a Duna, téli-nyugaton a soproni határok és tónak - amelyről szóltunk jelentős része határolják. Átterjed a Mosoni-Dunán is, nem csekély területet kövelel magának a kisebbik "Schult" szigetből magyarul Szigetközből. A megye legkeletibb szögletéből a nyugati határ felé haladva - amelyet Vinden falu zár le - a (megye) hossza mintegy öt mérföld, szélessége majd három, majd több, a Duna és a Fertő között mérve." Bél Mátyás e szavakkal mutatja be 1735-1742 között irott Notitia Hungáriáé című munkájában megyénket. E leírásból kitűnik, hogy a Vármegyén forgalmas vízi és szárazföldi kereskedelmi utak haladnak át. Ezért az itt található mezővárosok törekedtek arra, hogy vásártartási jogot szerezzenek vagy a királytól vagy a területet birtokló földesúrtól. A következő uradalmak voltak e területen: - Óvári, a magyar királynék saját tulajdonában, Magyaróvárral a megyeszékhellyel egyetemben; - Köpcsényi, mely a herceg Eszterházyak birtoka, központja Köpcsény mezőváros; - Oroszvári, a Zichy család tulajdona (Zichy György, Zichy Károly, Zichy István a híresebb birtokosai); - Pándorfi, az uradalom a XVTII. században, a Harrach grófi család, a Győri Káptalan és a szentkereszti káptalan osztozott e területen. A vására az anyagi javak cseréjének fontos színtere. A magyar vásárok történetével foglalkozó kutatók a vásártartási engedélyeket alapul véve, két korszakot vizsgálnak, 1010-től 1848-ig. Ebben a korszakban a magyar királyok adják ki a szabadalmakat, illetve az erdélyi fejedelmek, valamint az 1848-1945 közötti időszakot, amelyben a kereskedelmiügyi mi2 niszter hatáskörébe tartozott a privilégiumok kiadási joga. Mosón megye települései az első korszakban kapnak vásári engedélyeket. A levéltári anyag napjainkra már igen hiányos, legtöbb esetben csak a jegyzőkönyvi bejegyzések és a registerek felsorolásai között találhatunk adatokat, mivel az iratok, főleg a XVII-XVIII. századiak legtöbbje megsemmisült. 373