Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében
csekélyke homokos pagonyát már csak 6 kr-ra értékelték. Összvagyona e becslés szerint 171 vf 151 kr-nyi volt. A több generáció óta jobbágytelken élő tény ói nemes familia egyik tagjának, Hardy Györgynek nem sokkal halála után, 1837. október 17-ére datálva írták össze hagyatékát. Négy "derékból" álló - azaz osztatú - háza szoba-konyha-kamra-istálló-2 szín tagolású volt. Az egyik szín alatt sertésólakat jegyeztek fel. Az összeírok a körülkerített telken még egy krumplivermet és egy kutat említettek meg, illetve 1 körte és 3 kisdiófát. Mindezek értékét 285 ft-ra becsülték. Valószínűsíthető, hogy az épületállomány fekvése és fizikai állapota mellett a becslők szubjektív szempontjai is belejátszottak ebbe és az ehhez hasonló becslésekbe, hisz ugyan azon évben Elek István tényői jobbágy hasonló, szintén "négy derékból álló", szoba-konyha-kamra-istálló- 2 szín tagolású épületegyüttesét - ahol az udvarban szintén állt egy kút, s annak közelében 4 kis körte és 1 almafa volt csak 195 ft 30 kr-ra taksálták. Hisz a két háztartás közötti különbségeket inkább az ingóságállományok eltéréseiben kell keresniA két hagyatéki leltár összevetése a Kisalföldön a kisnemesi és jobbágyi építkezési gyakorlat, építőanyag felhasználás egységességét is mutatja." Hardy György vagyonának döntő súlyát a nagyon jó pénzért eladott szőlőbirtokok adták. A 2239 ft 26 kr-ra becsült háztartás, gazdaság értékének valamivel több mint 65 %-át három szőlőbirtok adta. Ezek mértéktartó becslését, de erősen eltérő forgalmi értékét árverési áruk kiválóan jelzi: a 401 ft-ra taksált, alápincézett, ún. "alsó szőlő" 707 f t-ért kelt el. A 628 ft-ra értékelt "Birkás szőlőt" 672 ft-ért, a 430 ft-ra taksált "Iván szőlőt" pedig csak 437 ft 15 kr-ért vették meg. Az árverési jegyzőkönyv szerint 2683 ft 18 kr-ot ért a vagyon, melyet csak 68 ft 17 kr-os adósság terhelt. A kispéci öreg Szalay János esete nemcsak a jobbágytelken ülő nemesek vagyonosabbjait példázza, hanem több egymással összefonódó dologra is felhívja a figyelmet. így utal az egy birtokos kezében lévő különböző jogállapotú, eltérő eredetű ingatlanokra - örökölt nemesi birtok, bérelt adó alá tartozó telek - , jól illusztrálja azok területi szórtságát, mely más összefüggésben a kisnemesi birtokot is jellemzi, s az adó alá vont birtokok problémás eredetét, melyek hátterében egy viszonylag dinamikus, eladósodásoktól, vagyonosztódásoktól hajtott kisbirtok-illetve bérletforgalom húzódik. Az öreg beteges, gazdaságát folytatni tovább nem tudó Szalay János 1815-ben birtokait 3 fia, és férjezett leánya között meg kívánta osztani. Mindezzel kapcsolatosan készültek el Király Gyyörgy megyei földmérő belsőtelekfelmérései és térképe, illetve a fekvőbirtokok összeírásai. Szalay János kispéci belsőségei öt tagban terültek el. {Elhelyezkedésüket Id. 1. sz. kép: Térkép öreg Szalay János kispéci belsőtelkeinek elhelyezkedéséről 1815. - \J A templom és Pintér István szomszédságában egy 1/4 telke volt, melyen egy kisház állt. Ezt az összeíráskor egy meg nem nevezett zsidó árendás bérelte. Nagysága: 294 négyszögöl. E beltelekhez tartozó külsőségek, haszonvételek: 8 tagban 12,5 pm szántó, 4 tagban 11,5 petrence szénát adó rét - melyek közül mindegyiket csak egyszer lehetett kaszálni, utána legelőként használták. A telekhez 13/4 öl szélességű erdő tartozik, de szőlő vagy káposztafóld tartozéka nincs. A haszonvételek közül a hegyvám és a malom jövedelem nagysága arányában adatott. 173
