Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

- IIJ Kovács Jánosné és Rácz István szomszédságában 1/2 épületek nélküli puszta curiális helyet birtokolt. Nagysága: 325 négyszögöl. E bel telekhez 10 tagban 17 pm szántó, 4 tagban 14 petrence szénát adó - 3-4-5 rendes - rét, 3 öl szélességű erdőbirtok, illetve 1 kapás szőlő, 160 palántára való káposztaföld tartozott. A hegyvám és malom jövedelem a teleknagyság arányában adatott. - IIU Nemes Kovács József és Szalay István szomszédságában egy az előzőhöz hasonló 1 /2 kuriális helyet Szalay Mihály testvérével közösen használt. Az osztatlan állapotú beiteleknek szabadon csak 1/4-ével rendelkezett. Nagysága: 227 négyszögöl. (Természetesen ez csak öreg Szalay János része.) E beltelekhez 9 tagban 16,5 pm szántó, 4 tagban 12 petrence szénát adó rét, 3,5 öl szélességű erdőrész, 3 kapás szőlő és 160 palántára alkalmas káposztaföld tartozott. - TVJ az Alsó utcában Szalay János telke és a legelő mellett egy 1/4 telektől származó tartozékot bírt. Azon egy szoba-konyha-kamra- 2 istálló tagolású épület, illetve egy kocsiszín állt. A telek nagysága: 803 négyszögöl. E beltelekhez 7 tagban 10,5 pm szántó, 4 tagban 11,5 petrence szénát adó rét, 1 3/4 öl szélességű erdőrész, 80 palántára való káposztaföld tartozott. - V7 Az Öreg utcában Ferenczy (Ferentzi) Mihály és Csillag János szomszédságában egy egész telke volt, mely jogilag nem nemesi birtok volt. Ezen a 2 szoba-konyha-kamra-2 istállóból álló épületegyüttes mellett egy kocsiszín és egy pajta tartozott, nagysága. 860 négyszögöl. E beltelekhez 18 tagban 36,5 pm szántó, 4 tagban 24 petrence szénát adó - 6-8- 10 rendes ! - rét, az erdőosztály hosszában 2 öl szélességű erdőrész, 300 palántányi káposztaföld tartozott. (Az I-III. pont alatt megemlített bel telkek oly keskeny és csekély nagyságúak voltak, hogy azokon sem lakóházakat, sem gazdasági épületeket nem lehetett felhúzni jegyezték meg a felmérők.) Az öt kispéci beltelekkel, 93 pm szántóval - melynek 39 %-a urbariális eredetű volt 73 petrence szénát adó réttel - melyeknek közel 33 %-a, minőség szempontjából a legjobbak urbariális eredetűek voltak - rendelkező kisnemes három fia, és férjezett lánya közt fekvőbirtokait a következőképpen osztotta meg. Pál fiának residentionális birtokul az Alsó utcai beltelket jelölte ki (IV) - a hozzá tartozó külsőségekkel -, István fiának az Öreg utcai telket adta (V.) - melyen, ahogy a testálás is szól, már a megkívánható és szükséges gazdasági épületek is megvannak -, és Pál pedig a templom melletti 1/4 telket kapta (I.). Kati lányának, aki (Győr)Szabadhegyen lakott férjénél, az Öreg utcai curialis telkeket (II-III.) testálta, de az ingatlanokat a leányágnak átengedni nem akarva azt is kikötötte, hogy a telkeket fiai a saját részükre jutott telkeken álló épületek 1/3-os becsárával számítva fizessék ki, azokat váltsák magukhoz. Az 1815. évi birtokfelmérésből tisztán kitűnik, hogy bár öreg Szalay János Kispécen 4 kuriális és 1 adó alá vont urbariális beltelket birtokolt. Azok között a legnagyobb és mind önmagában, mind tartozékaival a legértékesebb ez utóbbi volt. Nem csoda, hogy úgy a végrendelkező, mint később az örökösök ezt az adóztatás alól ki akarták vonni. Egy ezzel kap174