Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)
Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében
különálló Mezőörs jobbágy telken élő nemeseivel 1725 óta folyamatosan szerződéseket kötött a földesúr. (Korai mejelenésük a puszta terület benépesítésére is utal.) Míg az uradalom betelepítésének időszakából származó eddig ismert első szerződésben gr. Esterházy József Kaszás Mihályt a megmaradása, helyben lakása miatt a paraszti terhektől, robottól felmentette, s termény, méh és báránytized megszabása mellett a határban 15 szarvasmarha legeltetését engedélyezte, a század második felében, döntően utolsó harmadában íródott szerződések az úrbéres szolgáltatások egyre nagyobb körét írták elő a gyarapodó számú "jobbágynemesnek". Az 1769. évi contractus a káposzta, kender és kukorica után is bevezette a kilenced és a tized megadását. Az 1780. december 23-án a földesúr esi -2 3/4 jobbágytelket bíró "nemes jobbágy" között létrejött szerződésben a kilenced és a tized évi megváltását egésztelkenkénti évi 50 ft-ban rögzítették. A nemesi előjogok figyelemmeltartásának hangsúlyozása mellett leszögezték; a jobbágytelken lakó nemesek az úriszék joghatósága alá tartoznak. Fuvarkötelezettségüket is előírták, a szemesterményeket a szabadhegyi granariumba kell szállítaniuk, s miután az eladásra került, annak a Dunához vitelében is részt kell venniük. A terményszolgáltatással szembeni pénzbcni megváltás felerősödését mutatják az 1794., 1797. évi szerződések. Ezen előzmények után engedtessék meg, hogy részletesebben ismertessem az 1813 . október 12-én gr. Esterházy Miklós és 7 jobbágytelken élő nemes között megkötött szerződést. Ez által plasztikusabb kép adható e pauper nemességjobbágyokéval csaknem azonos helyzetéről. A12 pontos szerződést 1830-ban megújították. Az okmányt aláíró mezőörsi jobbágytelken ülő nemesek közül négy fő féltelkesnek, há28 rom fő negyed telkesnek számított. Az általuk bírt jobbágy telkiállomány mennyisége kö29 zel egyező volt az egy generációval korábbi, 1780-as állapottal. - A szerződésre lépő "nemes jobbágyoknak" a földeket jól kell gondozniuk, termőképességüket nem szabad csökkenteniük, így kötelező azok gondos trágyázása. - Egy egész telek évi bérlete 60 vft lesz, melynek részarányos lefizetésére negyedévenként kerül sor. -A bérleti díjon kívül földbér címén minden egész telektől 14 pozsonyi mérő (pm) tiszta búzát, 22 pm kétszerest, 40 pm zabot kell az igmándi granariumba (Komárom vm.) - vagy ahová megkívántatik - tiszta megrostált szemben beadniuk. Ha a földesúr a birkás majort is visszavenné, úgy a szalmából is kötelesek "segítséget" adni. Minden fél telek után kötelesek a Császár erdőben 6 öl fát vágni, melyből 4 ölet béresként dolgozva az ottani raktárba (depositorium) rakjanak le, két ölnyit pedig 3 ft bérért Győrbe vigyenek. (E pontban a favágás 60 vkr-bari történő pénzbeni megváltását is jelezték.) - Bár Mezőőrsön nincs szőlőhegy, de ha e nemesek a földesúr bármely más birtokán, valamelyik szőlőhegyén szőlővel rendelkeznének, úgy attól a szokásos nyolcadot adják meg. A bárányokból, gidákból, méhekből mind a kilencedet, mind a tizedet tartoznak megadni. - Az 5. pont a jobbágyokéval egyező juttatást mutat. A szarvasmarhát tartó gazdáknak alapvetően fontos a rét, így a szerződő felek közül mindezek a jobbágyokhoz hasonlóan telkeik arányában kimért réteket kapnak. 169
