Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Dominkovits Péter: Marginális helyzetben – jobbágytelken ülő nemesek Győr megyében, a XIX. század első felében

- A juhokat az úriszék meghatározása szerint tarthatják, de - az előző pontra visszautalva - legeltetéseiknél vonós állataikkal a rétet ne nagyon terheljék. - A szerződést kötő jobbágytelken élő nemeseknek a plébános járandóságait is (aratás, behordás) a jobbágyokkal egyezően kell teljesíteniük. - Őket a földesúri regálék nem illetik, azokba magukat ne avassák. (így pl. nem vadászhatnak.) - A 9. pont a a jobbágytelken ülő nemesek közötti csekélyebb vagyoni differnciáción alapulva a viselkedés, a különböző jogcsoportokba tartozók együttélése szempontjából volt normatív, ugyanis előírta, a cselédet tartók azokkal ne veszekedjenek. - Ha a szerződés érvényességének idején országgyűlés lenne, akkor e nemeseknek Budáigvagy Pozsonyig 4 marhával hosszú fuvart kell tenniük, s a földesúr konyhájára 11 pár csirkét és 100 tojást kell beszolgáltatniuk. - Kiszolgáltatottságukat mutatja all pont is. Amennyiben e három évig érvényes szerződést folyamatosan nem tartanák be ("continuálni nem tudják"), a földesúr épületeiket tetszése szerint eladhatja. Új épületeket az uraság tudta nélkül nem emelhetnek. - Az utolsó pont bár szóban rögzítette a nemesi előjogok fennmaradását, ugyanakkor ennek végsőkig korlátozottságát jelezte is: a jobbágy telken élő nemesek úgy a személyüket, mint bármiféle jószágukat illető összes ügyben a földesúr tisztjeitől és az úriszéktől függnek, azok döntéseinek magukat alá kell vetniük. Fellebbezési fórumként a Királyi Táblát nevezi meg a szerződés. Az dominiumok eltérő gyakorlataira, de gazdálkodásának rokon vonásaira is mutat az akkor kamarai kezelésben lévő, korábban, majd a rend visszaállításától újra bencések szentmártoni uradalmához tartozó Tényőn 1799 őszén Légrády Imre tiszttartó és az írástudatlan nemes özvegy, Hardy Mihályné közötti 7 pontos bérleti szerződés. Hardyné, Szigeti Erzsébet Tényőn 91,5 pm urbarialis földet, 4,5 pm irtásföldet "birtokolt". Csekély méretű kender és kukorica földdel, káposztással, borsófölddel rendelkezett. Házhelye és az ahhoz tartozó rétek után - negyedévi részletekben - évi 50 Rf t-ot kellett adnia. A község legelőjét ő is használhatja, de az ott legelő jószágainak száma a hasonló birtokkal rendelkező lakosokét nem haladhatja meg. Mint árendás nemes a közjövedelmekből nem részesül, azokhoz semmiféle joga sincs, de ugyanakkor semmiféle közterhet sem visel. így adóra, robotra, gabonadézsmára sem köteles. A bizonytalan időre szóló árendás szerződésben az 31 irtásföldek visszaváltásánál azok kötelező kifizetését is rögzítették. A jobbágytelken ülő nemesek gazdasága, háztartásai A csilizközi kisnemesség hagyatéki leltárainak vizsgálatából, de főképpen személyes és a gazdálkodás során előálló konfliktusaik során keletkezett peres iratokból a csekély nagyságú töredék beltelkek közös használata tűnik ki, ahol a közös udvarokban egymást követő generációk, illetve rokonságok laktak együtt. Ez egyaránt jellemzi a nemesi curiákon la170