Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

E levelekből és a David Hollanbach bronzöntő leveleiből tudjuk azt is, hogy Grafeneggbe tervezett Storno csillárt is, azonban ennek rajzát nem ismerjük. A gyűjteményben őrzött csillárokat ábrázoló rajzokat pedig nem tudjuk az eredeti helyen lévőkkel összevetni, mivel azok elpusztultak. Megmaradt azonban a napóra kétféle terve, egy tollrajz, és egy akvarell. (29-30. kép) Valószínű, hogy a rajz készülhetett előbb, mert az sokkal bonyolultabb, mint az akvarell, ez inkább hasonlít egy grafikai lap, mint egy freskó terveire. A rajz enyhén ívelt, álló téglalap formátumú, amelynek az alsó részéből induló két fatörzs adja a hármas tagolását, s amelyek a felső harmadban gótikus, ablakszerű mérműves díszítménybe váltanak át. A lapot vízszintesen a napóra homorú számsora osztja ketté. A lap alsó részén vadászatról hazatérők népes csoportjából középütt egy lovaspárt emel ki, akik 16. századi viseletben láthatók, miként a többi szereplő is. A képmező bal alsó oldalán erdő, jobb oldalán kastélyszerű, tornyos építmény látható. A képmező felső részén bal és jobb oldalon ablakmotívum, középütt haromkarelyos mezőben két nőalak látható, egyikük lírával, másikuk tegezzel ábrázolva. A kompozíció arányai, a gótizáló ornamentális díszítmény, a viseletek megfelelnek a megrendelő kívánalmainak, de túl rajzosak ahhoz, hogy freskóként megfeleljenek. Ezzel szemben az akvarell vázlat sok változást tartalmaz. Megváltozott a kép formátuma, álló téglalapból fekvővé vált, egyszerűsödött e keretdíszítés is, és erősen lecsökkent a képen szereplő emberek száma. A képmező függőleges osztásában megőrizte a hármasságot, a számlapot azonban áthelyezte, a képmezőből kivéve, a kompozíciót körbefutóvá tette. Az óralapon a jelenet tájbahelyezése nem változott, balra erdő, jobbra kastélyszerű épület, a távolban hegyekkel látható. A lovaspár körül, az alakok elhagyása miatt megnövelt középtérbe balról és jobbról elejtett vadakat cipelő vadászokat helyezett középütt a lovaspár feje fölött címerpajzs alakú a mutató helye. Jó okunk van feltételezni, hogy ez a változat lehetett az, amelyet a helyszínen járva Breunnerrel egyeztetve megfestett. A napóra sajnos elpusztult, de a gyűjteményben ezekben a napokban megtaláltuk a napóra 1:1-es rajzát, amely az akvarellvázlattal megegyező. Mérete: 261x381 cm. Vázlatkönyveiben is nyoma van annak, hogy Grafeneggben járt, 1854-ben. Nyolc rajzot és akvarellvázlatot találunk vázlatkönyvében, amelyek a kastélyt, és annak újabb részleteit ábrázolják. De találunk részletrajzokat 1855-ben és 1856-ban keletkezett vázlatkönyveiben is. Érdekes, hogy a helyszínen készített rajzok egyike sem mutatja azt az épületrészt, ahol a napóra volt. Ottani munkái közül a kastély színpada számára készített díszletek akvarellvázlatai őrződtek meg. Feljegyzéseiből, valamint egy dátum nélküli levél-fogalmazványából tudjuk, a színpad előfüggönyét (cortina) is megtervezte, és megfestette, s azt felesége Sopronban varrta meg. Erről azonban még egy vázlatot sem ismerünk, témáját nem tudjuk. A színpadképekhez készített 10 akvarellvázlat van gyűjteményünkben, nem tudjuk, hogy ez a teljes kollekció volt-e, mivel a lapok számozatlanok, a feljegyzések errevonatko112