Arrabona - Múzeumi közlemények 34. (Győr, 1995)

Askercz Éva: Id. Storno Ferenc bécsi megrendelésre készült historizáló tárgytervei (1850–70)

zóan hiányosak. A tervek témái e tekintetben nem igazítanak el. Közülük egy kisebb méretű, 9 pedig megközelítően egyforma: 38x56 cm-es méretű. A képekből ítélve mindegyik háttér-kulissza terve, s olyan helyszíneket mutat, amely bármely színdarabhoz használható: Találunk közöttük belsőtereket és külső helyszíneket egyaránt. A belsők közül főúri, polgári és falusi enteriőröket különböztetünk meg. A főúrinak tartható enteriőr két változatban látható, nagyjából hasonló, egy kandallós főfal, mint centrum köré szerveződő szobabelsőt mutatnak. Az első példány kisebb méretű szobát mutat, amelyen a kandalló fölött szobrot láthatunk, s a kandalló mellett páros portré látható. A szoba faburkolatos, a kandalló előtt bútorok vannak. E lap második változatán (31. kép) háromoldalú szobát látunk, az előbbinél több berendezési tárggyal, amelyek egy része a rövidülésben ábrázolt oldalfalakon helyezkedik el. A kandalló mint centrum megmaradt, mellette és előtte székeket, illetve fapolcot, pipatartót látunk. A rézsüs oldalfalakon különféle berendezési tárgyak mutatkoznak, kép, fegyverek, szekrények és asztal. Egyszóval egy historizáló, talán reneszánsznak szánt szobabelső áll előttünk. E szobabelsővel azonos stílusúnak szánt polgári szobabelsőt ábrázoló színpadkép ennél ügyetlenebb. Maga az ábrázolt szobabelső is bonyolultabb, zárterkéllyel, alkówal bővülő teret mutat, amelynek berendezése cserépkályha, kanapé, asztalkák és sublódból áll. A parasztszoba berendezése ugyanakkor mennyezetes ágyból, faragott lábú asztalból és fölötte levő tálasból, és cserépkályhából áll. Mindez gerendás mennyezettel, kicsi ablakkal, falifülkével hitelesítve. Az enteriőröknél sokkal érzékletesebbek, jobban megfestettek a tájat, várost és falut ábrázoló kulisszák. Egy városkép (32. kép) terét a háttérben ábrázolt tornyos, kastélyszerű gótizáló épülettel zárja le, az oldalakon e teret körülölelő házak láthatók. Az arányok, a rövidülés, a téren és a háttérben látható város képe, arányai jól eltaláltak. Ugyanazat mondhatjuk el arról a képről is, amelyen egy gótikus korláttal, szobrokkal övezett teraszt ábrázol, távolabb látható tájra nyitva. Van másfajta, nagyobb léptékű tájat ábrázoló kulissza is. Ez sziklás hegyeket, vizeket ábrázol, s nagyon hasonlatos egy romantikus ideáltájképhez. (33. kép) Perspektivikusan közelebbi, erdőrészietet mutat egy következő lap, melynek előterében hatalmas fatörzs hajlik az erdőbe vezető út fölé, a képet egyébként a közeli erdő dús falombjai töltik be. Végül egy falu-széle képet láthatunk, a kis házak közé vezető úttal, távoli hegyekkel. Egyetlen sokalakos jelenetünk úgy tűnik valami udvari színházi jelenetet választ témájául - talán egy meghatározott mű színpadképe ez, melyet nem ismerünk. Maga a jelenet színpadi cselekményt láttat, amelyen a táncoló csoportot egy mellvédről és egy oldalt levő trónusszerű emelvényről figyelnek. E zsúfolt képen elsősorban azt figyelhetjük meg, micsoda küzdelmet vívott Storno az alakok és a perspektíva helyes eltalálásáért. A színpadképek témáját nyilván a megrendelő határozta meg, a témájukban az az általános szokás figyelhető meg, hogy a hátterek minél általánosabbak legyenek, hogy sokféleképpen legyenek felhasználhatóak. 113