Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Tanai Péter: Kajárpéci muzsikusok

fizették ki, amit aztán a tagok közt egyenlően osztottak el. A külön rendelt nótákért adott pénzt általában a cimbalomra, a prímás zsebébe vagy vonójába dugták, de ez a pénz is egyenlő felosztásra került. Ha nem pénzzel fizettek, az legtöbbször a pénz értéktelensége miatt volt, az un. "csere-bere világ"-ban. Nemes József még emlékszik, mikor a megfogadott zenész fizetsége 3 pengő volt, vagy 10-15 kg búza. Ugyanakkor a napszámért 1 pengő járt. A háború előtt egy lakodalomban már 20-30 pengő volt a fizetség. A menyasszonytánc legtöbbször felesbe ment, a vőlegény és a zenekar osztoztak a befolyt összegen. 1946-ban a szerecsenyi szüveszteri bálon a zenészek fejenként 50 kg búzát kaptak. 1949-ben tényői lakodalmon három zenésznek 180 pengőt [forintot] fizettek, ebben benne volt a menyasszonytánc is. A háború után egy gazdaköri bált muzsikáltak négyen, ahol 50 liter bort adtak. Volt egy szilveszteri bál, ahol tojással fizették ki a zenekart, ugyanis 3-4 tojás volt a beléptidíj minden vendégnek. A zenészek a tojást eladták, és a pénzen osztoztak. Egyszer egy szerenádozásért 50 darab "muglit" (nyers téglát) fizetett a megfogadó. Nyári Pista, aki 1953-ban költözött Kajárra, említi, hogy akkor egy zenekart 200 Ft-tal fizettek ki. ZENÉS ALKALMAK A NAPTÁRI ÜNNEPEK SZERINT Farsang: Ez időszakban jellemzőek a falusi szervezetek által rendezett iparos-, gazdaköri és egyéb bálok. Ezeknek rendes helye a kocsma, később a művelődési ház. Húshagyó kedd: (húsvét előtti 7. vasárnap utáni kedd) Van egy adat, miszerint Varga Dénes citeras egyedül muzsikált végig egy húshagyati házibált. Húsvét: bál. Fehérvasárnap: (húsvét utáni első vasániap) bál. Pünkösd: (a húsvét utáni 50. nap, azaz 7. vasárnap) bál. Szentháromság vasárnapja: (a pünkösd utáni első vasárnap) búcsú. ( 3.4. kép ) A zenekar délután kezd muzsikálni a kocsmánál, ahol sátor van állítva a banda számára, dobogóval. Volt, hogy 7 emberből állt a zenekar: 3 prím, 2 kontra, bőgő, cimbalom. Búcsú idején más faluból is jönnek zenészek, akik ebéd után, ül. kora délután kezdenek házalni, házaknál muzsikálni. Szüret: (egy októberi vasárnap) bál. A faluban Könözsi Reginald plébános nevéhez fűződnek a népszínműves, verses előadásokkal megtartott szüreti bálok. A szüreti rendezvényhez hozzá tartoztak a kormozott arcú maskarások, vagy más rongyos ruhába pl. cigánynak öltözött szereplők. ( 5. kép ) A bálteremben szőlőfürtöket kötöztek fel madzaggal, amit aztán a báli csősz őrzött. Aki a feikötözött fürtökből lopni tudott, az ügyes legény volt, mert a csősz éberen őrködött, és akit észrevett, az pénzbírságot fizetett. Karácsony: - bál. Régebben volt mendikálás, amit gyerekek csináltak egyszerű népi hangszerekkel. Szilveszter: bál. 419