Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Ács Anna: Borbálázás Horvátkimlén
BORBÁLÁZÁS HORVÁTKIMLÉN A szokásokban gazdag téli ünnepkör legismertebb fehérruhás szellemalakja a nyugatmagyarországi Horvátkimlén a gradistyei horvát nyelvet beszélő horvát lakosság körében Szent Borbála (sveta Barbara). A télközépi asszonyalakoskodó rokona az illírek által nyugatra közvetített észak-balkáni istenalakból eredő Perch ta, Holle és Luca démonnak. E lények kapcsolatban állnak a növekvő fénnyel, a halottkultusszal és a termékenységvarázslással. A horvátkimlei Borbála, mint a rossz gyermekeket ijesztgető, a jókat jutalmazó látogató szerepe szerint analóg a délszláv és részben nyugati szláv területek Miklósával, Lucá2 javai valamint a cseh Dorottyával, Borbálával. Szamos példát találunk a fehér leples illetve fehérruhás asszonyalakoskodókra általában a horvát és szlovén néphagyományban. 3 A horvátkimlei borbálázáshoz talán a Garam menti szlovákok barborka /Borbála/ alakoskodása a leginkább hasonló: "A Borbála nap előestéjén a leányok barborkának öltöztek. Kezükben hosszú pálcát tartottak, a pálcán fehér leplet. Házról házra jártak. Szófogadásra, szorgalomra intették a gyermekeket és édességgel ajándékozták meg őket." A szlovák átadás-átvétel esete az analógiák révén felmerülhet a horvátkimlei borbálázással kapcsolatban. Ám tudjuk, hogy a kimlei horvátoknak nem voltak rendszeres kapcsolatai a szlovákokkal. Inkább párhuzamról lehet szó. Ujváry Zoltán kutatásaiból ismert, hogy az őszi-téli ciklus során megjelenő fehér leples asszonyalakoskodók részint jeles napokhoz, részint naptári napokhoz vagy attól független alkalmakhoz kapcsolódásának a "szomszéd zónákkal való összevetése azt mutatja, hogy az átadást-átvételt illetően közvetlen interetnikus kapcsolatról nem beszélhetünk, hanem inkább párhuzamokról, s a szokás több évszázados élete során önálló - ugyanakkor párhuzamos - fejlődéséről." A Mosoni-Duna partján megtelepült népcsoport története főbb eseményeinek ismeretében joggal gondolhatunk a horvátkimlei borbálázás óhazái, horvát eredetére. A gradistyei horvátok nem az un. pannóniai szlávok maradványai, későközépkori telepesek hazánk 345
