Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)
Ács Anna: Borbálázás Horvátkimlén
vidékein. Romantikus az a feltételezés, miszerint északi, un. fehér horvátok szállták meg a helységet az Árpád-korban. Mosón megye több elnéptelenedett településére a horvátok az állandósult török támadások elől menekülve 1529, illetőleg 1532 után költöztek be. A Mosoni-Duna jobb partján fekvő Nagy - illetve Külsőkimle ( a későbbi Horvátkimle ) - az 1529. évi török hadjárat során pusztulhatott el, az 1531. évi dikális összeíráson desertaként szerepel. Újra települése az adójegyzékek tanúsága szerint 1541 -ben kezdődhetett. Az első telepesek nemzetiségi hovatartozása azonban nem ismeretes. A telepesek második hulláma 1547-48-ban érkezett a helységbe. A beköltözőket már meglehetős bizonyossággal horvátoknak tarthatjuk. A község mai lakói kissé korábbra teszik a horvát betelepedés idejét. 1983. áprüis 1-én emlékmű avatásával ünnepelték magyarországi létük 450. évfordulóját, elfogadva a burgenlandi horvát betelepedés általánossá vált dátumát, 1533-at, vagyis a Kőszeg ostromát követő évet. A nagykimlei telepítésre súlyos csapás volt a császári szolgálatban álló zsoldosok 1557. évi pusztítása. A helység - bizonyára újabb és újabb horvát betelepülőkkel - a XVII. század közepétől lett többségében horvátok által lakottá. Az 1659., 1663., 1674. években Horvátkimlét tisztán horvát lakosságúnak mond ják. E századtól különböztetik meg a helységet a horvát jelzővel a forrásokban s ekkor kapja a Magyarkimle nevet a szomszédos, a Mosoni-Duna bal partján fekvő település. Ahorvátkimlei horvát népesség óhazájának helyét nem tüntetik fel a rendelkezésünkre álló források. Annak emlékét a néphagyomány sem őrizte meg napjainkra. "Egyes családok talán Krajnából származnak, s innen a "Krankovits" vezetéknév. Úgy tartja a hagyomány, hogy gazdag nemesek is voltak közöttük, akik dolgozni nem szerettek. Ma is él a nép nyelvében egy csúfolódó elnevezés a lusta emberre: "kranyác". A szultáni seregek Bécs második ostromára indulva ismét elpusztították a helységet, ahol 1685 után újabb horvát csoport telepedett meg, ezúttal feltehetőleg a Dráva-Száva közéből és a Muraközből. Horvátkimle egyik legismertebb családja, a Megyimóri család ezidőtől számítja beköltözését, amint azt nevük is mutatja, a Muraközből (Med je Mure). De ugyanúgy, mint a közeli, ugyancsak horvátok lakta Bezenyén, él a "premorjei" vagyis dalmáciai eredet tudata is a kimlei horvátoknál. Urosevics Daniló általában tenger-melléki származásúnak tartja a gradistyei horvátokat, ezzel magyarázza "vízi horvát" (Wasser Kroaten) elnevezésüket. A Mosón megyei horvátok "Wasserkrowot" névváltozatát rögzítette századunk elején Gálosi Soma. A név tréfás magyarázatát így adta meg: "...valószí12 nűleg azért, mert ők sem szeretik a vizet - még a csizmájukban sem." A fennmaradt, az emlékezet által még gyűjthető illetve részben még funkcionáló szokásaik vizsgálata feltehetően közelebb vezethet bennünket az óhaza helyének - helyeinek - megállapításához. Bár a szokásváltozások, a szokásokban rejlő interetnikus kapcsolatok mindenkor óvatosságra intenek bennünket: az etnográfiai kutatások eredményeiből levont következtetéseket önmagukban, más tudományok vizsgálódásai által meg nem erősítve nem fogadhatjuk el. Jelen esetben tehát a borbálázás kiragadott kutatása sem szolgálhat közvetlen bizonyítékokkal az etnikumeredet megállapításához. És azért sem szolgálhat, mert a télközépi 346
