Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Liszka József: Mátyás király alakja a kisalföldi néphagyományban

MÁTYÁS KIRÁLY ALAKJA A KISALFÖLDI NÉPHAGYOMÁNYBAN Népünk sajátosan szelektív történelmi tudatában kiemelkedő hely illeti meg Hunyadi Mátyás személyét. A hozzá kapcsolódó, népköltészeti értelemben véve is kerek-egész népmondák, ill. inkább információ jellegű közlések, adatszerűen felbukkanó jelzések azonban azt bizonyítják, hogy a magyarság körében a Mátyás király személyéhez fűződő mondák nem egységesen terjedtek el. Elsősorban a déli- és északi nyelvterületen, a nyelvhatárokkal szomszédos sávokban sűrűsödnek. Ezeken belül kiemelkedő hely illeti meg a Kisalföld északi, a mai Szlovákia területére eső felének, elsősorban (ám nem kizárólagosan !) a Csallóköznek Mátyás királlyal kapcsolatos néphagyományát. A Kisalföldnek a Dunától délre elterülő vidékein - meglepő módon - nem ilyen közkedveltek a reneszánsz uralkodónk alakja köré szőtt történetek. Legalábbis a hozzám eljutott források alapján erre kell következtetnem. Jelen írásomban a Kisalföld északi felére összpontosítva kísérlem meg számba venni és értékelni a szóban forgó, az eddigi közlésekből kijegyzett, ill. saját gyűjtésű folklóranyagot. Célom nem az, hogy általában a Mátyás-történetek kisalföldi elterjedését kíséreljem meg feltérképezni. Ez eleve reménytelen (és sehová nem vezető !) vállalkozás volna, hiszen az iskolai oktatás, valamint az olvasmányélmények alapján néhány országszerte közismert Mátyás-történet (pl. Mátyás király és a kolozsvári bíró; Mátyás király vöröshagymán kapáltat stb.) ismétlődne szinte minden faluban. Jelen esetben inkább arra teszek kísérletet, hogy azt a helyi, helyhez kötött (!) hagyományt tárjam fel, amely - egyébként szintén nem függetlenül az olvasmányélményektől és az iskolai oktatástól, ahogy arra a továbbiakban még többször is rámutatok - konkrétan ezekhez a tájakhoz kapcsolja Korvin Mátyás alakját. Kísérletem természetesen nem egy történelmi korszak helytörténeti vonatkozásainak hiteles rekonstrukciója kíván lenni, hanem a parasztságnak, az érintett táji keretek közt maradt történelmi tudatát, történelemszemléletét kívánja érzékeltetni egy konkrét történelmi személyiségen keresztül. így aztán annak ellenére, hogy az anyaggyűjtés még tovább is folytatható lenne (sőt, természetesen, folytatandó is !), úgy vélem, a rendelkezésünkre álló adatok elégségesek az általánosabb törvényszerűségek megrajzolásához. 317