Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Enyzöl Imre: A Hansági Múzeum céhpecsétjei

A jelentősebb községekben (cca. féltucatnyiban) céhek működtek, amelyek gyakaran a szomszédos községek iparűzőit is tömörítették. Róluk a pecsétszövegek nem adnak felvilágosítást. A molnárok megyei céhszervezete országosan elterjedt jelenség. A következőkben a pecséteket iparcsoportonként mutatjuk be. I. Élelmezési ipar A legkorábban kifejlődött társaságok közé tartozik ez a csoport magyar és európai viszonylatban egyaránt. A megyében a mészáros és molnár szervezetek emelkedtek ki: az országos gyakorlatnak megfelelően territoriális hatáskörű, nagy létszámú céheik a fejlődésükhöz kedvező gazdaságföldrajzi tényezők és az elmaradott szerkezet kifejezői. Tehetősebb tagjaik sajátították ki évszázadokra Magyaróvár magisztrátusának fontosabb tisztségeit. A mészáros szakma hazai elsőségét látszik erősíteni Magyaróvár és Mosón megye közös céhének remekbe szabott (reneszánsz) díszítésű typárium kettőse. A nyomólap heraldikus ábrázolása és a körirat archaikus német nyelv használata a legkorábbinak tűnik, gyűjteményünkben egyedülálló; a céhes pecsétkészítés első korszakát idézi (XVI-XVII. század). Az azonos metszésű, de különböző méretű dúcok szemmel láthatóan egyidőben készültek; vélhetőleg pozsonyi vagy bécsi ötvösnél. Feltüntetett évszám hiányában datálása pontatlan. Szerencsére átiratban fennmaradt az egyesület első ismert szabályzata, amelyet Harrach Károly gróf 1623. február 3-án bocsátott ki. (Eddigi feldolgozások a levéltárban fennmaradt 1687. évi magyaróvári mészáros céhprivilégiumot említették elsőként.) 5 A magyaróvári és a Mosón megyében élő mészárosok nagyobb (Függ. 2., 4. kép) és kisebb (Függ.3.,5.kép) pecsétnyomója egyaránt nyolcszögletes szárú, vasból készült darab, ezüst nyomólappal. A nyél - forrasztási gyűrűje alatt - elvékonyodik kissé a nyakban, és 8 lágyvonalú éllel simul a vékony nyomófejre. A kor "papírfelzetes" pecsételési szokása következtében a tönkök végei erőteljes ráverésről tanúskodnak, ami a kisebb dúc vékonyabb szárán szembeötlő. (A kisebb pecsétlő ezüstlapja a gyakorlati használat során leesett, utólagos és kissé excentrikusra sikerült visszaforrasztása jól látható.) A nyomólap kerete sajátos ("magvas") gyöngyözésű a nagyobb, levélgyűrűs a kisebb pecsétnél. Egyéb eltéréseik jelentéktelenek. A kettős körirat szalagját kívül vékony körgyűrű is szegélyezi; a belső határoló gyűrű mélyített, a körirathoz hasonlóan alul szakítja meg a pajzs. A mintázott címer teljes; sisakkal, heraldikai koronával, sisakdísszel ékesített pajzs. A (pajzsbeli kép nélkül) nemesi címernek tekinthetnénk a "polgári heraldika" színvonalas alkotását. Az álló pajzs kerek talpú, rámázott (csigamotívumos), ugró bikát foglal magában. Az ágaskodó bika - az ökörfejhez hasonlóan - a mesterség nemzetközileg elterjedt jelképe. Két oldalról szimmetrikus takarófoszlányok övezik a háromágú (nemesi) rangkoronával és kardot tartó pán207